Nőtt a hitelintézeti szektor nyeresége a második negyedévben

Az első félévben 322 milliárd forint nettó eredményt ért el a hitelintézeti szektor, 1,2 százalékkal kisebbet, mint a tavalyi év azonos időszakában. A csökkenést az első negyedév okozta, mert a második negyedévi nettó eredmény már 4,5 százalékkal magasabb az egy évvel korábbinál – derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) pénteken megjelent jelentéséből.

A féléves kamateredmény 10,4 százalékkal, a díj és jutalékeredmény 9,3 százalékkal emelkedett, az értékvesztés és céltartalékképzés pedig szektor szinten elhanyagolható volt mindkét év első félében – közölte a jegybank.

A féléves működési költségek, az előző év azonos időszakához viszonyítva 10,6 százalékkal emelkedtek. Az összesen 55 milliárd forintot kitevő egyéb eredmény – ide tartozik egyebek mellett a kereskedési eredmény, árfolyamkülönbözet, és egyéb működési eredmény – átlagosan 31,0 százalékkal esett vissza. A 43 milliárd forint nettó adófizetés lényegében megegyezett az előző évi 42 milliárddal.

Az évesített tőkearányos jövedelmezőség (RoE) 14,4 százalékról 12,7 százalékra csökkent az idei első félévben, az eszközarányos jövedelmezőség (RoA) pedig 1,6 százalékról 1,5 százalékra. A költség/bevétel hányados (CIR) 63,7 százalékról 67,1 százalékra nőtt az egy évvel korábbihoz képest.

Az MNB által felügyelt hitelintézeti szektor konszolidált eszközállománya 0,4 százalékkal, 44 342 milliárd forintra nőtt a második negyedévben.

A belföldi irányítású hitelintézetek eszközállomány alapján számított piaci részesedése a negyedév során 56,8 százalékról 57,3 százalékra emelkedett.

Tovább folytatódott a bankszektor koncentrációja, az 5 legnagyobb bank részesedése az összes eszközállományból a negyedév során 63,0 százalékról 63,6 százalékra nőtt.

A teljes eszközállomány növekedésénél magasabb volt a hitelállomány 2,5 százalékos emelkedése a második negyedévben, így azon részesedése 60,8 százalékról 62,0 százalékra emelkedett. Míg a teljes eszközállomány 187 milliárd forinttal nőtt a negyedév során, a hitelállomány 666 milliárd forinttal 27 500 milliárd forintra emelkedett. A második legnagyobb súlyú eszköz, a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok állománya ugyanebben az időszakban 4 százalékkal, 10 782 milliárd forintra csökkent, amivel június végén 24,3 százalékkal részesedett az eszközállományból.

A hitelállományon belül 5,5 százalékkal nőtt a belföldi hitelállomány és 2,4 százalékkal csökkent a külföldi. Ezzel a külföldi kihelyezések részaránya a negyedév során 39,6 százalékról 37,7 százalékra mérséklődött.

A betétállomány, amely stabilan, 80 százalék körül részesedik a forrásállományból, a tárgyidőszakban csak 0,1 százalékkal emelkedett 35 228 milliárd forintra, így részesedése némileg csökkent, a kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok állománya pedig 1,2 százalékkal, 1915 milliárd forintra csökkent – derül ki az MNB jelentéséből.