Nem változtatott az MNB

A Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa nem változtatott sem az alapkamat 0,90 százalékos szintjén, sem a kamatfolyosón kedden.

A jegybanki döntés megfelelt az elemzői várakozásoknak. A jegybanki alapkamat 2016. május 25. óta 0,90 százalékon áll.

A tanács ezúttal is hangsúlyozza, hogy a korábban még szimmetrikus inflációs kockázatok az elmúlt negyedévben aszimmetrikussá váltak. A lassuló európai konjunktúra hatásai miatt tovább erősödtek a lefelé mutató inflációs kockázatok, a globálisan meghatározó jegybankok lépései következtében lazábbá vált a külső monetáris politikai környezet.

A tanács e tényezők árstabilitás fenntartására gyakorolt hatását a monetáris politika 5-8 negyedéves horizontján értékeli.

Monetáris politikai döntéseinél óvatos megközelítést alkalmaz, melynek során nagyban támaszkodik a beérkező adatokra és a negyedévente megjelenő Inflációs jelentés előrejelzésére. A további lépések szükségességét az inflációs kilátások jövőbeni alakulása fogja meghatározni.

Ezt várta a piac

Németh Dávid, a K&H Bank szakemberének kommentárja szerint az MNB-döntés teljesen összhangban van a piaci várakozásokkal, a kamat esetleges módosítása régóta nem téma a piacon.

A forintárfolyammal kapcsolatban azt írja, hogy ráfér az erősödés, hiszen

a forinté a régiós devizák közül a legrosszabb idei teljesítmény.

A forint az euróval szemben tavaly december 31. óta több mint 4 százalékkal gyengült. A lengyel zloty az euróval szemben mindössze 0,1-0,2 százalékot veszített az értékéből, a román lej 2,5 százalékkal került lejjebb. A cseh korona viszont erősödött, 0,65 százalékkal.

Németh Dávid szerint a magyar jegybanktól komolyabb monetáris lépés a szigorítás irányában nem várható a közeljövőben, annál is inkább, mert a nemzetközi környezet ezt nem indokolja. Az év első felében még esélyesebb forgatókönyv volt, hogy az amerikai jegybank szigorít, valamint az Európai Központi Bank is kevésbé laza politikára vált. Ha ez megvalósult volna, akkor külső nyomás alá kerülhetett volna a magyar jegybank, hogy előbb-utóbb szigorúbb monetáris környezetet hozzon létre.

Az elmúlt hónapokban azonban változott a felállás, a Fed és az EKB is a laza irányba mozdult, így ezek alapján a Magyar Nemzeti Bank is fenntarthatja az ultralaza kondíciókat. Ugyanakkor továbbra is kérdéses, hogy a belső tényezők által generált inflációs nyomás mennyire lesz meghatározó a következő hónapokban, és ez követel-e monetáris politikai irányváltást. Jelenleg annak van a legnagyobb valószínűsége, hogy a jegybank ezzel nem foglalkozik, és változatlan kondíciókat tart majd fent a jövő év végéig – idézi a K&H közleménye Német Dávidot.

A decemberi ülésre érdemes figyelni

Nincs új üzenet – írja kommentárjában az Equilor. A megjelent közlemény nem tartalmazott érdemi, új információt. A lényeges, utolsó két bekezdés szóról szóra megegyezett a szeptemberi közlemény szövegével: „A Monetáris Tanács döntései során az árstabilitás fenntartására fókuszál. A monetáris politika irányultsága változatlanul támogató, a gazdasági szereplők finanszírozási költségei kedvezőek. Az infláció várható alakulását meghatározó tényezőkben továbbra is kettősség figyelhető meg. Az élénk belső kereslet emeli, míg a romló külső konjunktúra egyre inkább fékezi az áremelkedés ütemét. A Monetáris Tanács megítélése szerint a korábban még szimmetrikus inflációs kockázatok az elmúlt negyedévben aszimmetrikussá váltak. A lassuló európai konjunktúra hatásai miatt tovább erősödtek a lefelé mutató inflációs kockázatok. A globálisan meghatározó jegybankok lépései következtében lazábbá vált a külső monetáris politikai környezet. A Tanács ezen tényezők árstabilitás fenntartására gyakorolt hatását a monetáris politika 5-8 negyedéves horizontján értékeli. A Monetáris Tanács a monetáris politikai döntéseinél óvatos megközelítést alkalmaz, melynek során nagyban támaszkodik a beérkező adatokra és a negyedévente megjelenő Inflációs jelentés előrejelzésére. A további lépések szükségességét az inflációs kilátások jövőbeni alakulása fogja meghatározni.”

Az Equilor szerint a decemberi ülésre érdemes figyelni.

A következő, december 15-i kamatdöntő ülés izgalmasabb lehet, mivel akkor jelennek meg a friss inflációs jelentés keretszámai, illetve a korábbi gyakorlatnak megfelelően, az ülést sajtótájékoztató követheti.

Októberben éves bázison 2,9 százalékos inflációt mért a Központi Statisztikai Hivatal, a jegybank által kiemelten figyelt, indirekt adóhatásoktól szűrt maginfláció pedig 3,4 százalékos volt. Ugyanakkor az év hátralévő részében a fogyasztói árindex növekedési üteme gyorsulhat, mivel jelentősen csökken a bázis. Összességében 3,3 százalékos éves, átlagos infláció várható, az adószűrt maginfláció pedig 3,4 százalékos lehet. A forint folyamatos gyengülése továbbra is felfelé mutató kockázatot jelent, melyet némileg ellensúlyozni tud az eurózónából érkező dezinflációs hatás – véli az Equilor.