A makromutatókon múlik az olajár sorsa

Az olajjal kapcsolatban jelentős fejlemények történtek az elmúlt hetekben. Az OPEC-tagok és Oroszország találkozóján döntés született további napi 500 ezer hordónyi kitermeléscsökkentésről, amit ha minden szereplő betart, a szaúdiak egyoldalúan szűkítenének további napi 400 ezer hordóval a következő év első negyedében. Ez mindenképpen pozitívan hathat az olaj árfolyamára, és támogathatja a héten listázandó Aramco-részvény árazását is, amit szintén érdemes belevenni a fekete arany kilátásának puzzle-jába. Ezzel kapcsolatban az új szaúdi energiaminiszter, Abdulaziz herceg megjegyezte, hogy bár a kezdeti értékeltség elmaradt az eredetileg kitűzött 2 ezermilliárd dolláros céltól, a listázás után szerinte hamarosan elérheti azt, implicit 20 százalékos emelkedést sejtetve, ami eredhet az olajár emelkedéséből is.

Ugyanakkor amíg nem érkeznek támogató makrogazdasági adatok, addig további olajár-emelkedésnek csekély a valószínűsége. A befektetők mindenképpen örültek, hogy sikerült megegyezésre jutniuk a feleknek, illetve ami talán még fontosabb, hogy nemcsak kozmetikázás történt a számokkal, hanem jelentős kitermeléscsökkenés is kialakulhat, ha a kvótákat betartják és a szaúdiak tovább vágnak. Erre szükség is van, mert 2020 első negyedévére piaci többletet prognosztizáltak az elemzőházak.

A következő évben a befektetők az olaj piacán két tényezőt követnek majd kiemelt figyelemmel, egyrészt a gazdasági aktivitás javulására-romlására utaló jeleket, amelyek általában erős olajkereslettel szoktak párosulni, másrészt pedig az amerikai palaolaj kitermelésének az alakulását, ami a világ olajkitermelés-bővülésének több mint 50 százalékát adta az elmúlt években. Most ez utóbbi is megkérdőjeleződhet, hiszen az olajkutak száma 25 százalékkal csökkent a régióban, amit a kitermelés egyfajta előretekintő indikátoraként tartanak számon a piacokon.