Kereslet híján padlón marad az olajár

Tovább esett, majd nagyot korrigált hétfőn az olaj világpiaci ára: a Brenté délelőtt hordónként 2,5 szá­zalékkal 28,5 dollár környékére süllyedt, a WTI-é 8 szá­­zalékkal 19 dollár alá zuhant. Délután mindkét alaptípus ledolgozta veszteségét, és 1,5-1,5 százalékos pluszba váltott. A kereskedők pillanatnyilag attól tartanak, hogy a kiújuló amerikai–kínai konfliktus még azt a kis reményt is elmossa, amelyet a Kőolaj-exportáló Országok Szervezete (OPEC) és Oroszország közötti új kitermeléscsökkentési megállapodás hozott.

Elemzők szerint az árfolyam addig marad nyomás alatt, amíg az olaj iránti igény nem kezd újra nőni. Idén már 30 százalékkal esett a kereslet a Nemzetközi Energiaügynökség szerint. A teljes ágazat attól tart, hogy érdemi kitermeléscsökkentés nélkül hamarosan megtelnek a tárolók. Pletser Tamás, az Erste Bank szakértője szerint az áprilisi dinamikát tartva akár három-négy héten belül kifogyhat a világ a tárolókapacitásokból. A részes feleknek nincs is más választásuk: vagy megvágják a kitermelésüket, vagy nem tudják hova tenni a felhozott olajat – mondta kérdésünkre az elemző.

Bőven van miből csökkenteni: az OPEC kitermelése áprilisban egyéves csúcsra ért. A kartell átlagosan napi 30,3 millió hordónyi nyersanyagot hozott felszínre áprilisban, az előző havinál 5 százalékkal többet. Az OPEC vezető hatalma, Szaúd-Arábia rekordra, napi 11 millió hordó fölé fokozta a kitermelését, a kartellen kívüli, de a megállapodáshoz csatlakozó Oroszország is csúcsra járt napi 11,3 millió hordóval.

Májustól mindkét ország napi 2,5 millió hordós csökkentést vállalt. Pletser Tamás szerint elemi érdekük, hogy legalább május–júniusban betartsák a kvótájukat, mert a mostani árfolyam miatt több termelő ország költségvetése fenntarthatatlan.

Moszkva jól felkészült az olajárháborúra, csak a járvánnyal nem számolt korábban. Arról viszont ellentmondásosak az adatok, hogy a közel-keleti államok meddig bírják 30 dollár környéki szinteken: a legtöbb helyi ország büdzséje 80-100 dollár körüli olajjal számol. Valószínűleg Szaúd-Arábia és az Egyesült Arab Emírségek ellenállóbbak, de a kisebbek, Omán vagy Bahrein megroppanhatnak az árak miatt.

A május 1-jétől hatályos új kiter­meléscsökkentési megállapodás értelmében a kartell és a részes államok összesen 10 millió hordóval csökkentik a kitermelést. Több ország – mint Kanada, Mexikó vagy az Egyesült Államok – nem írta alá az egyezményt, de ígéretet tett a kitermelés visszafogására. Ez nem is esik annyira nehezükre, hiszen a kanadai kitermelés eleve viszonylag drága, Albertában már a termelő-infrastruktúra jó részét le is zárták. Az Egyesült Államokban a padlón lévő árak miatt másfél hónap alatt felére csökkent az aktív kutak száma. Mexikóban a tengeri kitermelés viszi a prímet. Ez az egyik legdrágább bányászati forma, ezért a járvány kitörése után hamarosan le is álltak a platformok.

Pletser Tamás azonban hangsúlyozta:

az egész kitermelés­csök­kentés mit sem ér, ha a kereslet nem indul el felfelé.

„Arra vár a piac, hogy az eddig lezárt gazdaságok fogyasztói autózzanak és repüljenek, és sűrűn forduljanak meg a benzinkutaknál.” Ráadásul a keresletcsökkenés aszimmetrikus volt: a benzin megszenvedte, a gázolaj viszont kevésbé. A finomítók strukturáltsága miatt nehéz a dízeltermelést a benziné nélkül csökkenteni, ezért amíg a benzinből óriási a fölösleg, addig a dízelből valamelyest csökkentek a tartalékok.