Már nem menedékeszköz a dollár

A befektetők egyre inkább kockázatkereső, úgynevezett risk on üzemmódba kapcsoltak az elmúlt időszakban, ami a részvénypiacon egyre szélesebb körű emelkedésben öltött testet. A technológiai és gyógyszercégek mellett kezdtek a figyelem középpontjába kerülni a háztartási cikkek gyártói, a vegy­ipari részvények, de még a bankok is. A devizapiacon ez a dollár gyengülésében csapódott le, a dollárindex a májusi csúcshoz képest 3 százalékot gyengült, vagyis a dollár menedékeszköz funkciója kezd háttérbe szorulni. A dollár gyengülése még látványosabb az európai devizákkal szemben, hiszen az euró csaknem 4 százalékot, a forint pedig már több mint 6 százalékot erősödött vele szemben.

Az eurót támogatta az is, hogy végül Európában is összeállt egy jelentős méretű gazdaságélénkítő csomag, az EKB pedig várhatóan további 500 milliárd eurós újabb élénkítő programot jelent be, vagyis míg korábban a gyors amerikai gazdasági reakció a várt gyorsabb talpra állás miatt a dollárt támogatta, most már Európának is sikerül felzárkóznia.

A befektetéseknél továbbra is roppant fontos szempont maradt a járvány kezelése, a gazdaság újraindulása, és Európa ebben is egy fokkal előrébb tart. A fokozatos újranyitás beváltja a hozzá fűzött reményeket, a gazdaság és az élet normalizálódik, miközben a betegség terjedése nem gyorsult fel. (Ebben Amerika esetében egyelőre csak reménykedni lehet.) Az éledező gazdaságok és a növekvő külkereskedelmi aktivitás javítja a vállalatok dollárlikviditását is. Az elmúlt napok amerikai zavargások miatti részleges kijárási tilalmai a normalizálódás szempontjából ráadásul meglehetősen rosszkor jöttek. Ráadásul az emelkedő politikai kockázatok sem teszik vonzóbbá a dollárt.

A forint mellett szól az erős első negyedéves GDP-adat, és a tegnap megjelent, a vártnál magasabb magyar feldolgozóipari beszerzésimenedzser-index. Mindkettő azt támasztja alá, hogy erős gazdasággal mentünk bele a válságba, és hogy remélhetően gyorsan túl is lesz rajta a gazdaság.