BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Új lendületet kap a lakossági hitelpiac

A lakásfelújítások jövő januártól elérhető állami támogatása jótékonyan hathat a fogyasztási hitelek piacára is, főleg, mert már csak a babaváró konstrukció tartja pluszban a piacot.

A fogyasztási hitelek piacára is jótékony hatást gyakorolhat a 2021 januárjától elérhető lakásfelújítási támogatás, miután az igénylők jelentős része várhatóan külső finanszírozásból teremti elő a szükséges önrészt. A konstrukció az eddig ismertté vált felépítése alapján – a felújítás igazolt költségének a fele, de legfeljebb hárommillió forint járhat támogatásként – főleg a személyi kölcsönök, a szabad felhasználású jelzáloghitelek és a babaváró konstrukció piacára hathat kedvezően. A pluszkeresleti hatás már rövid távon megjelenhet:

bár a program csak január elsején kezdődik, a lakásfelújításra készülők a közeljövőben elindíthatják a hiteligénylést.

A fogyasztási hitelek piacának jól is jön némi ösztönzés: bár a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint

2020 első nyolc hónapjában 2,4 százalékkal, 786,9 milliárd forintra nőtt az új szerződések összege az egy évvel korábbihoz képest, a babaváró hitel hatása nélkül 37 százalékkal zsugorodott a piac, 370,8 milliárdos szerződéses összeg mellett.

Fotó: Shutterstock

A legnagyobb, 38,3 százalékos éves visszaesés pont a húzóterméknek számító személyi kölcsönöknél jelentkezett:

ezekből 234,9 milliárd forintra szerződtek nyolc hónap alatt a pénzügyi szolgáltatók.

Kézenfekvő személyi hitelt felvenni a támogatáshoz szükséges saját erő előteremtéséhez, mert itt nincs szükség ingatlanfedezetre. Így a folyósítás is napokon belül megtörténhet. A nagyobb összegű személyi kölcsönökhöz ugyanakkor kellően magas jövedelem is kell, ezek híján pedig a képbe jöhetnek a hosszabb futamidejű – ezáltal jóval alacsonyabb havi terhet is lehetővé tevő –, ingatlanfedezet mellett nyújtott szabad felhasználású jelzáloghitelek. Az erre jogosult és gyermeket is tervező családoknál reális opció lehet a babaváró kölcsön felvétele is.

A lakásfelújítás mint cél pedig nyilvánvalóan előbbre sorolódhat a lakossági hitelek felvételénél. A jegybank idei első negyedéves adatai szerint egyébként a lakáshiteleknél viszonylag alacsony, nem egészen 3,5 százalékos volt a felújításra, korszerűsítésre igényelt kölcsönök aránya, ám ennek részben az az oka, hogy ezeket a beruházásaikat zömmel fogyasztási hitelekből (leginkább személyi kölcsönökből) finanszírozzák a háztartások.

Optimista a Fundamenta is

Az új lakásfelújítási támogatási elem lendületet adhat a lakás-takarékpénztári megtakarításoknak – közölte a Fundamenta-Lakáskassza Zrt. –, mert tovább ösztönözheti a lakás-előtakarékosságot. „A tervek szerint önerő is szükséges a 3 millió forint igénybevételéhez. Az értékesítési lehetőségek az aktív piaci szereplők számának további csökkenésével csak javultak, már csak a Fundamenta nyújt lakás-előtakarékossági lehetőséget” – nyilatkozott Tátrai Bernadett, a Fundamenta-Lakáskassza Zrt. elnök-vezérigazgatója. Az év első kilenc hónapjában több tízezer lakás-takarékpénztári szerződést kötött a társaság, így az ügyfélbetétek állománya 2020 szeptemberében 11 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. A Fundamenta lakossági jelzáloghitel-piaci részesedése 12,1 százalék volt.

 

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.