A lakásfelújítások jövő januártól elérhető állami támogatása jótékonyan hathat a fogyasztási hitelek piacára is, főleg, mert már csak a babaváró konstrukció tartja pluszban a piacot.
Barát Mihály
2020.10.19, 07:14
Megosztom a cikket
A fogyasztási hitelek piacára is jótékony hatást gyakorolhat a 2021 januárjától elérhető lakásfelújítási támogatás, miután az igénylők jelentős része várhatóan külső finanszírozásból teremti elő a szükséges önrészt. A konstrukció az eddig ismertté vált felépítése alapján – a felújítás igazolt költségének a fele, de legfeljebb hárommillió forint járhat támogatásként – főleg a személyi kölcsönök, a szabad felhasználású jelzáloghitelek és a babaváró konstrukció piacára hathat kedvezően. A pluszkeresleti hatás már rövid távon megjelenhet:
bár a program csak január elsején kezdődik, a lakásfelújításra készülők a közeljövőben elindíthatják a hiteligénylést.
A fogyasztási hitelek piacának jól is jön némi ösztönzés: bár a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint
2020 első nyolc hónapjában 2,4 százalékkal, 786,9 milliárd forintra nőtt az új szerződések összege az egy évvel korábbihoz képest, a babaváró hitel hatása nélkül 37 százalékkal zsugorodott a piac, 370,8 milliárdos szerződéses összeg mellett.
Fotó: Shutterstock
A legnagyobb, 38,3 százalékos éves visszaesés pont a húzóterméknek számító személyi kölcsönöknél jelentkezett:
ezekből 234,9 milliárd forintra szerződtek nyolc hónap alatt a pénzügyi szolgáltatók.
Kézenfekvő személyi hitelt felvenni a támogatáshoz szükséges saját erő előteremtéséhez, mert itt nincs szükség ingatlanfedezetre. Így a folyósítás is napokon belül megtörténhet. A nagyobb összegű személyi kölcsönökhöz ugyanakkor kellően magas jövedelem is kell, ezek híján pedig a képbe jöhetnek a hosszabb futamidejű – ezáltal jóval alacsonyabb havi terhet is lehetővé tevő –, ingatlanfedezet mellett nyújtott szabad felhasználású jelzáloghitelek. Az erre jogosult és gyermeket is tervező családoknál reális opció lehet a babaváró kölcsön felvétele is.
A lakásfelújítás mint cél pedig nyilvánvalóan előbbre sorolódhat a lakossági hitelek felvételénél. A jegybank idei első negyedéves adatai szerint egyébként a lakáshiteleknél viszonylag alacsony, nem egészen 3,5 százalékos volt a felújításra, korszerűsítésre igényelt kölcsönök aránya, ám ennek részben az az oka, hogy ezeket a beruházásaikat zömmel fogyasztási hitelekből (leginkább személyi kölcsönökből) finanszírozzák a háztartások.
Optimista a Fundamenta is
Az új lakásfelújítási támogatási elem lendületet adhat a lakás-takarékpénztári megtakarításoknak – közölte a Fundamenta-Lakáskassza Zrt. –, mert tovább ösztönözheti a lakás-előtakarékosságot. „A tervek szerint önerő is szükséges a 3 millió forint igénybevételéhez. Az értékesítési lehetőségek az aktív piaci szereplők számának további csökkenésével csak javultak, már csak a Fundamenta nyújt lakás-előtakarékossági lehetőséget” – nyilatkozott Tátrai Bernadett, a Fundamenta-Lakáskassza Zrt. elnök-vezérigazgatója. Az év első kilenc hónapjában több tízezer lakás-takarékpénztári szerződést kötött a társaság, így az ügyfélbetétek állománya 2020 szeptemberében 11 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. A Fundamenta lakossági jelzáloghitel-piaci részesedése 12,1 százalék volt.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.
