Az első néhány hónapban még főként az volt a téma, hogy mennyire fenntartható az ultralaza monetáris politika Magyarországon, miközben az infláció a régió valamennyi országában elkezdett emelkedni. A régió legalacsonyabb alapkamatát tartottuk fenn, ráadásul Csehország kamatemelésről döntött februárban. Ebben a környezetben nem volt igazán meglepetés, hogy a forint árfolyama év elején többször is rekordszintre gyengült. Ez még „csak” 338-as euróárfolyamot hozott januárban és 340-es értéket februárban.
Ezek után érkezett a világvége-hangulat, a világjárvány kitörése, és a feltörekvő piacok devizái nagy lendülettel gyengülésbe kezdtek. A gazdasági leállás miatt a jegybankoknak a kamatszintek csökkentése irányába kellett lépniük, és ennek eredményeként
mindhárom meghatározó régiós deviza több mint 7 százalékot gyengült az év eleji szintjéhez képest. A magyar fizetőeszköz itt is vitte a prímet, hiszen április elején azóta is érvényben lévő negatív rekordot ért el az euróhoz képest a 370-es szint közelében, ami 12 százalékos értékvesztés volt a január 1-jei kiindulóponthoz mérten.
Miután minden jegybank gyorsan nulla közelébe módosította az alapkamatot, a monetáris eszköztárakban sokkal fontosabb lett a gazdaság élénkítését elősegítő likviditásbővítés. Annak ellenére, hogy ezek mind újabb és újabb lazításnak tekinthetők, a régiós devizák meg tudták kezdeni a felzárkózást, és többszázalékos árfolyam-emelkedést produkáltak annak köszönhetően, hogy a hangulat a piacokon sokat javult.
A Federal Reserve (Fed) és az Európai Központi Bank (EKB) által bejelentett, szinte korlátlan pénznyomtatás a feltörekvő piacoknak is lendületet tudott adni.
Májusban aztán újabb fordulat következett Magyarországon, miután a jegybank alelnöke, akinek a nevével elsődlegesen kötötték össze a főbb monetáris irányvonalakat, váratlanul lemondott. Az ebből adódó bizonytalanság megakasztotta a forintnál tapasztalt pozitív folyamatokat, és ismét érdemben szakadt el az árfolyama a régiós vetélytársakétól, ami a grafikonon is jól látható.
Habár a tendencia az ősszel induló második járványhullámban nagyjából megegyezett a három ország devizájának mozgásirányában, a nyár elején szerzett különbség nem tűnt el. Október végén ismét olyan mértékű volt a gyengülés, hogy a jegybanknak intézkedést kellett hoznia a forint védelmében. A kéthetes betéti kamat emelésével tulajdonképpen kamatemelést hajtott végre, annak ellenére, hogy a kommunikációjában továbbra is a tartósan laza kamatpolitika szerepelt.
A november eleji mélypont a lengyel zloty és a cseh korona árfolyamában is megvolt, ám az ezt követő hangulatjavulás a pozitív vakcinahírekre lényegesen nagyobb eredményt hozott, mint a forint esetében.
Ennek a legfontosabb oka továbbra is az lehet, hogy a magyar kormánynak és a jegybanknak sem célja a forint árfolyamának tartós erősödése. Az elmúlt négy évben folyamatosan megfigyelhető, lassú devizaleértékelődés több szempontból is szolgálhatja a gazdasági célok elérését. Ha csak ezekkel a régiós versenytársakkal hasonlítjuk össze az árfolyamváltozást, a különbségek jól érzékelhetők. 2017. január eleje óta a cseh korona 3 százalékot erősödött az euróval szemben, a lengyel zloty 1,25 százalékot gyengült, míg a magyar forint 15 százalékot veszített az értékéből. A régióban gyárat építő vagy munkaerőt kereső külföldi befektető számára megkönnyítheti a döntést a leértékelődött forint, de árelőnyt élvezhet az az exportőr is, aki ugyanarra a német vagy francia piacra pályázik, amelyikre a lengyel vagy a cseh versenytársa is próbál bejutni.
Kijelenthetjük tehát, hogy minden jel arra utal, ha 2021 elején javul is a hangulat, a magyar forint tartós és számottevő erősödésére nem számíthatunk. Lehetnek lokális mélypontok, és a 350 alatti árfolyam sem tűnik lehetetlen küldetésnek rövid távon, de az elmúlt évek tendenciája várhatóan 2021 egészét tekintve is megmarad majd. Ugyanakkor a cseh és a lengyel fizetőeszköz esetében az év elején várható erősödést egy lassú gyengülés követheti, ami év végére a mostani szinteknek megfelelő árfolyamértéket eredményezhet.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.