Kényszermegtakarításból nő a lakossági vagyon a koronavírus idején

A belső felhasználás csökkenésével összefüggésben a magyar háztartások 2020‑as nettó megtakarítása – a harmadik negyedévi csökkenés ellenére – továbbra is magas szinten alakult, miközben a vállalatok finanszírozási igénye jelentősen mérséklődött. Mindez összességében a magánszektor nettó pénzügyi megtakarításának emelkedését eredményezte – derült ki a Magyar Nemzeti Bank friss fizetésimérleg-jelentéséből.

A magánszektor tovább javuló pozíciója az államháztartás magas hiányát is ellensúlyozni tudta, ezért a finanszírozási képesség nem változott számottevően.

A járvány kitörésekor nem volt egyértelmű, hogy a lakosság pénzügyi megtakarítása a 2008-as válságban tapasztaltakhoz hasonlóan emelkedni fog-e, vagy a külső kereslet és a foglalkoztatás hirtelen beesése miatt a jövedelmek visszaesése ezt nem teszi lehetővé. A jelentésben emlékeztetnek: a háztartások nettó pénzügyi megtakarítását az előző válságban az is növelte, hogy a korábban nagyfokú hitelfelvétel törlesztésbe fordult – az elmúlt években ugyanakkor a lakosság hitelfelvétele visszafogott maradt, így az előző válságra jellemző, hitelekhez köthető „kényszermegtakarítás” most nem növelte a nettó pénzügyi megtakarítást. Sőt:

a jelentés arra figyelmeztet, hogy a megtakarítás egy része most hitelből történt, értékelésük szerint a babaváró hitel tavaly nagymértékben megugró állományának jelentős hányada – vélhetően átmenetileg – pénzügyi eszközökben jelenik meg.

Érdekes módon a jelentés nem tesz említést a moratórium miatt a lakosságnál maradó törlesztőrészletek – szintén átmeneti – megtakarítást növelő hatásáról.

Ugyanakkor a lakossági hitelezés visszafogottabb bővülését eredményezte a járvány miatt növekvő óvatosság, a bizonytalanabbá váló jövedelmi helyzet és a korlátozó intézkedések fogyasztást visszafogó hatása.

Míg a járványügyi korlátozások egyértelműen kényszermegtakarításra szorították a háztartásokat, a pénzek félretételének indokai között viszonylag kevesen jelölték meg okként a munkanélküliség magasabb kockázata miatti óvatosságot, noha a jegybank azért – főleg a második negyedévben – detektálta a bérnövekedési dinamika visszaesését az elbocsátások miatt. Pontos adatok híján a jelentés még csak teoretikusan prognosztizálja, hogy a járvány második hulláma miatt újra bevezetett korlátozások ismét visszavethetik a lakosság fogyasztását, ami a negyedik negyedévben újra emelkedő lakossági megtakarítást eredményez.

A koronavírus-járvány átalakította a lakossági megtakarítások szerkezetét, az emberek egyértelműen a likvidebb megtakarításokat (bankbetétek, illetve készpénz) preferálták. Míg a pandémia előtt az alacsony betéti kamatok és az állampapírok jelentős hozamelőnye határozta meg a háztartások portfóliódöntéseit, a járvány kitörése után némileg megváltozott a kép. Bár tavasszal a készpénzkereslet hirtelen megugrott, az év hátralévő részében a készpénzállomány bővülése a korábbi évnek megfelelően alakult.

A folyószámla­betétek növekedése ugyanakkor meghaladta a 200 milliárd forintot, ami majdnem kétszerese az előző év azonos időszakában mértnek. A bővülés zöme az év közepéhez köthető, amikor az elmúlt év azonos időszakának többszörösét helyezték el a háztartások látra szóló betétekben. A többi befektetési forma közül lényegében csak a MÁP+ tudta tartani a pozícióját – tavaly a háztartások állampapír-állománya mintegy 220 milliárd forinttal emelkedett, ám ez összességében azt eredményezte, hogy az állampapírok relatív súlya a teljes pénzügyi megtakarításon belül csökkent.

Mindezen túl a lakosság mintegy 250 milliárd forinttal növelte tőzsdei részvényekben tartott megtakarítását 2020 első három negyedévében, ami majdnem háromszorosa a 2017-ben és 2019-ben hasonló eszközökben elhelyezett lakossági megtakarításoknak. Ennek hátterében az MNB szakemberei azt látják, hogy a lakosság átmenetinek gondolhatta a válság tőzsdei árfolyamokra kifejtett mérséklő hatását, ezért jó beszállási pontnak tarthatta részvények vásárlására. A fentieket alátámasztja, hogy a jegybanki értékelés szerint a bővülés jó részét a válság következtében végbement árfolyammozgások hozták a konyhára.

Gyors hitel-visszafizetés Európában

Az uniós országok lakosságának nettó pénzügyi megtakarítása – a fogyasztás erős csökkenésével párhuzamosan – jelentősen, a magyar háztartások megtakarítási rátáját túlszárnyalva emelkedett a második negyedévben, annak ellenére is, hogy a koronavírus-járvány következtében visszaeső gazdasági növekedés minden uniós országban nagymértékben fékezte a háztartási szektor rendelkezésre álló jövedelmének bővülését. A nettó mutató növekedéséhez több országban nagyban hozzájárult a hitelek törlesztése is – Nagy-Britanniában például a lakosság a lezárás három hónapja alatt nagyjából annyi fogyasztási hitelt törlesztett, mint amennyit az előtte levő tizenkét hónap alatt összesen felvett. Az Európai Központi Bank elemzése szerint a pénzügyi megtakarítás növekedése az eurózónában is elsősorban kényszermegtakarításra vezethető vissza, az óvatosságnak itt is kisebb volt a szerepe. A megtakarítások bővülési trendje a visegrádi országok mindegyikére jellemző, ugyanakkor a hitelfelvétel mérséklődése csak Lengyelországban és Szlovákiában járult hozzá nagyobb mértékben a nettó pénzügyi megtakarítás növekedéséhez – az utóbbiban a betétállomány növekedése sem gyorsult, a készpénz bővülési üteme pedig megtorpant a második negyedévben. A tartozások bővülése (elsősorban hitelek felvétele) Magyarországon és Csehországban az év során stabilan, Szlovákiában a második negyedévben már a korábbinál kissé lassúbb ütemben folytatódott. Lengyelországban viszont erőteljesebb volt a hitelbővülés ütemének lassulása, ami hozzájárult ahhoz, hogy a lengyel finanszírozási képesség emelkedése meghaladta a régióét.