Újra tesztelheti a kulcsszinteket a forint

A napokban gyengülő pályára került a forint az euróval szemben, szakértők azonban eltérően értékelik a devizapia­ci mozgások hátterét. Az Equilor Befektetési Zrt. szenior elemzője szerint

akár soha nem látott mélységbe is zuhanhat a forint a közös devizával szemben.

Az eddigi leggyengébb záró árfolyam októberben 368,7 forint volt, Bosnyák Zsolt szerint

a közeljövőben akár a 370‑es euróárfolyamot is tesztelheti rövid időre a kurzus, de tartós 370 forint fölötti árfolyam nem várható.

Úgy véli, hogy a technikai kép alapján lehetett számítani a forint gyengélkedésére, és emlékeztetett arra is, hogy a magyar pénz változatlanul együtt mozog régiós társaival, a lengyel zlotyval és a cseh koronával.

Másképpen gondolja a forint-euró árfolyam alakulását a Raif­feisen Bank elemzője, Pálffy Gergely, szerinte a 362-es szint már jó beszállópozíciónak mondható, érdemi vásárlóerő jelenhet meg a piacon. A szakértő nem valószínűsíti, hogy egészen 370-ig gyengülne a forint az euróval szemben, úgy véli, hogy a 365-ös szinten megállhat a hazai valuta értékvesztése.

Mindketten hasonló reakciókra számítanak a jegybankoktól, nem valószínűsíthető meglepő lépés sem az Európai Központi Banktól (EKB), sem a Magyar Nemzeti Banktól (MNB). Az MNB csütörtöki betéti tendere szerintük nem okoz majd érdemi forintmozgást, és a tízéves magyar állampapír 2,5 százalék fölé kúszó hozama miatt sem fog fájni a jegybankárok feje.

Általánosságban erősödik a kockázatkerülés a piacokon, így emelkedhetnek a hosszabb lejáratú kötvények hozamszintjei is, követve az amerikai tízéves államkötvény hozamát, amely hétfő délután enyhe csökkenéssel 1,44 százalékon állt.

Úgy vélik, az EKB következő ülésén sem várható érdemi döntés, továbbra is megmarad a likviditásbőség, és a piacnyugtató kommunikációban sem lesz változás. Pálffy Gergely szerint a magyar jegybank bármilyen lépéssel kivár az első negyedéves inflációs jelentés publikálásáig. Egyébként szerinte továbbra sem kell tartani az infláció tartós megugrásától, ugyanis a remélt tavaszi nyitásokkal nem kezd majd gyorsan csökkenni a munkanélküliség az európai gazdaságok egyikében sem. Így tehát a bérek felől nem érkezik majd inflációs nyomás. Bosnyák Zsolt viszont tömeges pótlólagos vásárlásokkal, felfutó fogyasztással számol a lezárások elmúltával, ami véleménye szerint érezhető hatással lehet az árakra is. Azt mondta, akár az is előfordulhat, hogy bizonyos termékkörökből hiány alakul ki, azaz a keresletet átmenetileg nem fedezik majd a készletek, ami szintén felfelé hajthatja a fogyasztói árakat, vagyis az árindexet is.

A szakértők szerint a koronavírus-járványról szóló híreket azért figyelik a befektetők, mert a lezárások erősen visszavetik a gazdaságok teljesítményét. Bosnyák Zsolt hangsúlyozta, hogy

a járvány harmadik hulláma akár tovább gyengítheti a forintot.

A tömeges átoltottság és a nyitások azonban jót tehetnek a magyar devizának, az év második felében az elemzők szerint erősödés jöhet, és az év vége felé az euró-forint árfolyama visszatérhet a 355-ös szintre.