Trükkös volt a Fed, pillanatnyi lélegzethez jutott a dollár

Eliza Doolittle, a Pygmalion című darab hősnője ma Prágába, Budapestre, vagy Varsóba utazna tiszta beszédet tanulni, és semmiképp sem Amerikába, ahol a Federal Reserve döntéshozói

nem egyszerűen csak beszélgetnek, ahelyett hogy cselekednének, hanem arról beszélgetnek, mikor lenne a legjobb beszélgetniük az eszközvásárlásaik visszafogásáról

– írta Kit Juckes, a Société Générale fő devizastratégája az amerikai jegybank legutóbbi üléséről szerdán közzétett jegyzőkönyvről. Miközben a közép-európai jegybankok a szigorításra készülnek és a kanadai központi bank habozás nélkül belekezdett a monetáris lazítás visszafogásába, a Fed trükkös problémával szembesül, maga is elborzadva az eszközár-szörnyetegektől, amelyeket a saját politikája teremtett – írta a közgazdász.

Alig lehet olyan elemzői kommentárt találni a jegyzőkönyvről, amelyik ne viccelődne Juckeshoz hasonlóan azon, ahogy a Fed megoldotta az előtte álló kommunikációs problémát, mondva is valamit, meg nem is rekord eszközvásárlásai majdani lelassításáról. Az év első hónapjainak trendje a dollár erősödése és a hosszú lejáratú amerikai állampapír hozamok emelkedése volt, mert a gazdaság és az infláció felpörgésére számító befektetők azt várták:

Az utóbbi hetekben azonban ezek a világpiacokra is erőteljes hatást gyakorló folyamatok megtörtek, mert az amerikai munkaerőpiac a vártnál lassabban gyógyul (miközben Európa rákapcsol). Az infláció azonban felfutóban van, és mindenki a Fed reakcióját figyeli.

A jegyzőkönyvben azonban a bank – elkerülendő a kötvénypiac összeomlását, és a dollár rakéta-üzemmódba kapcsolását, amit 2013-14-ben már megtapasztalt – csak annyit mondott, hogy egyes döntéshozói szerint az elkövetkezendő ülésein lehetséges, hogy majd el kellene kezdeni a monetáris politikai váltás kezdetéről beszélgetni.

– fogalmazott Ulrich Leucthtmann, a Commerzbank fő devizastratégája. Mindenesetre a Fed-kommentár visszafordította a dollár gyengülését az euró ellenében 1,22-es szinten túl elért háromhónapos mélypontról, de csütörtökön újra gyengülni kezdett.

Milyen irányt vesz a zöldhasú, ez a közép-európai devizák számára sem közömbös, hiszen a dollár vásárlása tipikusan a gyengülésükkel jár (bár az elmúlt hetekben plusz támogatást nyertek a régióban az amerikaihoz hasonlóan meglóduló inflációtól). Leuchtmann szerint a dollár erősödését nem az eszközvásárlás visszafogása, hanem a kamatemelési várakozások szárnyra kapása okozhatná, ez pedig 2013/14-ben mintegy hathónapos késéssel következett be, és ezúttal akár nagyobb is lehet a különbség.

A Fed jegyzőkönyv véget vethet egyelőre a dollár gyengülésének, de túl korai egy trendfordulóhoz

– vonta le a következtetést. Juckes szerint ugyanakkor a trükkös Fed-kommunikáció még erre sem elég, a kötvényhozamok a jelenlegi szintek környékén ragadhatnak, a dollár pedig lassú gyengülésre van ítélve. A Saxo Bank jegyzete szerint az euró erősödése mögött fontos tényező volt az európai kötvényhozamok emelkedése. Ezt az Európai Központi Bank (EKB) aligha szemléli jó szemmel a Capital Economics piaci elemzője, Jonas Goltermann szerint.

Az amerikai hozamok emelkedése vélhetően gyorsabb lesz, mint az európaiaké, és ebből a közgazdász a dollár erősödését olvassa ki, az év végére 1,15-ös szintet jósolva. Ezt támasztja alá szerinte az is, hogy a szeptemberi választásokon Németországban hatalomra kerülhetnek a Zöldek, ami nagyobb kormányzati költekezést hozhat az eurózónában.