Három nap zakó után fordult az OTP, lehet hogy itt kell megvenni

A bizonytalanság ritkán hoz vevőket a részvénypiacokra, ennek jelei látszanak az elmúlt napokban a Budapesti Értéktőzsdén, mondta a VG-nek Gyurcsik Attila, az Accorde Alapkezelő vezérigazgatója. A szakértő úgy véli, továbbra sem tudni, hogy az extraprofitadó-intézkedéseket valóban kivezetik-e 2024-ben, ugyanis a régió energiamérlegére tekintve nem lehet világos, mitől csökkenhetnének a háztartások és a nagyfogyasztók energiaköltségei, ha a térség nem támaszkodik a későbbiekben orosz energiaforrásokra. 

Mivel az adófizetési kötelezettséggel kapcsolatban sok a bizonytalanság, nehéz most beárazni például az OTP-részvények fair értékét is. Gyurcsik Attila szerint a pénteken látott 8500 forint körüli árfolyam annak a jele, hogy az OTP-csoporttól ez évre átlagos vagy átlag alatti nyereség várható csupán, vagyis nincs oka a korábbi években tartósan fennálló prémiumárazásnak.

Ez az árfolyam akkor tekinthető olcsónak, ha a befektetők az új elvonásokkal csak két évre kalkulálnak; akinek pedig ez a kiszámíthatatlan külső környezet már túl sok, vélhetően más piacokra helyezi át a részvénybefektetéseit. Az Accorde vezérigazgatója hozzáfűzte – bár a pontos részletek még számos területen nem ismertek –, a tranzakciós illeték kiterjesztése sok magánbefektetőt is elrettenthet a kereskedéstől, eltűnésük a magyar részvénypiacról viszont tovább csökkentheti a likviditást, vagyis több elemzői modellben kaphat nagyobb súlyt a likviditási diszkont, a hazai tőzsde pedig még kevésbé lesz vonzó például külföldi befektetői szemmel. 

Az intézkedés a hazai intézményi befektetők szemszögéből sem mellékes, a tranzakciós illeték megjelenése például (negatív) hatással lehet arra, hogy a magyar tőzsdeindex milyen súllyal szerepeljen egy-egy befektetési alap benchmarkjában – fogalmazott Gyurcsik Attila. 

Nagy András, az Erste Befektetési Zrt. részvényelemzője 600-600 forintra taksálja az OTP-és Mol-részvények fair értékének csökkenését az új adóintézkedésekkel összefüggésben. Hozzátette, a fenti cégek érintettsége és az, hogy valamilyen formában extra elvonásokra lesz szükség, már a tavaszi hónapokban beárazódott a két részvény árfolyamába. Ezzel együtt is túl nagy esést szenvedtek el a papírok, így az Erste szakértői a jelenlegi szinteken már a vételeket támogatják. Már csak azért is, mert a költségvetési kiigazítással javul a magyar makrogazdasági összkép, ráadásul nem csupán bevételnövelésre, hanem kiadáscsökkentő intézkedésekre is sor kerül. 

Az elemző szerint az OTP árfolyamának emelkedését támogathatja, hogy a hosszú magyar hozamok és ezzel együtt a német hozamokhoz képesti kockázati felárak is csökkenésnek indultak, ennek a tőkeköltség (a befektető szempontjából elvárt hozam) meghatározásánál és ezen keresztül a részvény fair értéke megállapításánál van szerepe. Szintén magasabb fair értékekhez vezet, hogy az elmúlt időszakban a szokottnál volatilisebb OTP-részvények várhatóan kevésbé lesznek kitettek a piaci ingadozásoknak, ami áttételesen szintén a tőkeköltség csökkenéséhez vezethet. 

A Mol piacán bőven fellelhető bizonytalansággal magyarázható az olajtársaság papírjainak masszív alulértékeltsége – fogalmazott Nagy András. Az ural–brent különbözeten elért extranyereségre az idén 120-130 milliárd forint adót vet ki az állam. (A Mol magyarországi kitermelését 120 milliárd forinttal magasabb bányajáradék terheli, ez viszont már biztosra vehető.) Ha a későbbiekben a Molnak át kell állnia más kőolajtípusok feldolgozására, akkor viszont annak költsége erodálhatja majd az eredményt. 

Nagy András szerint a piaci árazás (az EV/előremutató EBITDA 2,5-en áll, míg az előremutató P/E 3,4-en) arra utal, hogy a jelenleg még kedvező külső környezet nem sokáig marad fenn, minden további hónap, míg a Mol orosz nyersolajat vásárolhat, az kvázi ajándéknak tekinthető. Az Ersténél inkább optimisták, az extraprofitadó kivezethető 2024 után – vélik –, de ennek feltétele, hogy az ukrajnai krízis ez idő alatt rendeződjön, az energiaárak pedig normalizálódjanak. 

A hétfői kereskedésben az OTP-papírok 3,1 százalékos pluszban zártak, a Mol viszont 1,7 százalékkal esett. Kedden változott a kép, a Mol-részvények 5 százalékkal kilőttek, és az OTP is folytatta a remeklést.