Elapadt a pénzcsap, árral szemben úsznak idén az alapkezelők

Világszerte megviselte az alapkezelőket az év elején megugró piaci volatilitás és az egyre borúsabb gazdasági kilátások. A szektor globális összvagyona 2,5 százalékkal, 65,7 ezermilliárd euróra zsugorodott az első negyedévben – derül ki az Európai Alap- és Vagyonkezelők Szövetségének (EFAMA) friss adataiból.

A gazdasági viszontagságok főként a fejlett gazdaságokban éreztették hatásukat, a legnagyobb visszaesést ugyanis az Egyesült Államokban és Európában szenvedték el az alapkezelők. A tengerentúlon 5,5, kontinensünkön pedig 4,5 százalékkal zsugorodott a kezelés alatt lévő állomány helyi devizában számolva. Ez azért is különösen nagy érvágás, mert a két térségben kezelik a globális vagyon csaknem négyötödét. A kisebb piacok közül Kanadában 3,2 százalékkal apadt az összvagyon, Kínában viszont csupán 2,1, Japánban pedig mindössze 1 százalékkal csökkent a befektetések értéke. Az év eddigi nagy nyertese Brazília, ahol három hónap alatt bő 3 százalékkal ugrott meg az összvagyon, átlépve a 2000 milliárd eurót.

„Az Ukrajnában kirobbant háború és a kínai pandémiás lezárások ellenére a részvény- és a vegyes alapoknál folytatódott a tőkebeáramlás az első negyedévben, az emelkedő inflációval és a monetáris szigorítással kapcsolatos aggodalmak viszont a kötvényalapokat sújtották” – összegzett Thomas Tilley, az EFAMA vezető közgazdásza.

Bár a legnagyobb rombolást a leforduló árfolyamok okozták, a portfóliómenedzsereknek a hatalmas piaci hullámok meglovagolásán túl az is fejtörést okozott, hogy csupán a megszokott friss tőke töredékével számolhattak, mivel a borúsra forduló gazdasági környezetben a befektetők rendkívüli módon visszafogták magukat. Március végéig mindössze 94 milliárd euró talált helyet az alapokban világszerte, vagyis alig tizede a tavalyi negyedik negyedév, sőt az egy évvel korábbi időszak értékesítésének is, amikor még egyaránt több mint 1000 milliárd eurót szívott fel a szektor. Ez a csekély beáramlás is az ázsiai és a latin-amerikai befektetőknek köszönhető, akik 172, illetve 45 milliárd euróval ellensúlyozni tudták amerikai és európai társaik együttesen 123 milliárdos tőkekivonását.

A kötvényalapokból globálisan 50 milliárd eurónyit váltottak vissza, az alacsony rizikójú, ám ezzel párhuzamosan csekély hozamokkal kecsegtető pénzpiaci eszközökből pedig 188 milliárd távozott. Leginkább az amerikaiak és az európaiak szabadultak a kötvényektől, Kínában és Brazíliában – a magasabb elérhető hozamok miatt – még növelték is kitettségüket a befektetők. Ami a kockázatosabb eszközöket illeti, a részvényalapok értékesítése harmadával, 185 milliárd euróra csökkent. Bár az Egyesült Államokban 117 milliárd, Japánban további 27 milliárd eurót fektettek ilyen eszközökbe, Európában viszont alig 5 milliárdot. Kontinensünkön a vegyes alapokat részesítették előnyben, melyekből 77 milliárd eurót – a globálisan értékesített mennyiség 86 százalékát – táraztak be.

A romló inflációs és makrogazdasági adatok, valamint a geopolitikai feszültségek és szigorúbb monetáris kondíciók legnagyobb kárvallottjai eddig a rizikós eszközök. A részvényalapok vagyona csaknem 4, a vegyes alapoké pedig 2,6 százalékkal csappant meg az idén, de hasonló veszteséget könyvelhettek el a kötvényportfóliók is. A kisebb méretű pénzpiaci és ingatlanalapok egyelőre állják a sarat a kihívásokkal tarkított környezetben is.