A svájci Zugban húzzák meg magukat az orosz oligarchák

Bár Svájc februárban bejelentette , hogy csatlakozik az Európai Unió orosz oligarchák elleni szankcióihoz, s a helyi lapok Zug kantont csak „Kis Moszkva” néven emlegetik, de a Gazpromnak éppúgy van itt irodája, ahogy az Északi Áramlat földgázvezetékek üzemeltetőit is itt jegyezték be, a 30 ezer orosz hátterű cég közül pontosan egyet találtak a svájci hatóságok, melyet összefüggésbe tudtak hozni egy szankcionált személlyel.

Nagyon nehéz időszak ez Zug kantonnak – panaszkodott azt amerikai tőzsdei lap alpesi kiránduló stábjának Heinz Tännler, a kanton pénzügyére, felemlegetve a cirill betűkkel való küzdelem nehézségeit, s hogy mennyire aggódik, az eddig biztonságos befektetésnek tartott Zug kanton hírnevéért.

A Wall Street Journal emlékeztet, hogy az orosz áruk 80 százalékát Svájcon keresztül forgalmazzák, főleg Zugban és a tóparti Genfben. 

Az ország bankszövetsége szerint a svájci bankok 150 milliárd dollárt kezelnek orosz ügyfelek számára. A zürichi Public Eye átláthatósági csoport szerint a Putyin elnökhöz legközelebb álló oligarchák közül harminckettőnek van tulajdona, bankszámlája vagy vállalkozása Svájcban. Ehhez képest a svájci hatóságok a szankciók bevezetése óta eltelt négy hónap alatt csupán 6,8 milliárd dollárnyi orosz pénzügyi eszközt zároltak, valamint 15 lakást és ingatlant – közölte a gazdasági ügyekért felelős államtitkárság, vagyis a végrehajtó szervezet a SECO.

Ezzel szemben a brit hatóságok, csak Jersey szigeten zároltak 7 milliárd dollárnyi vagyont.

Feltűnő, hogy Svájc kiemelt globális pénzügyi státusa ellenére a szankciókat betartató SECO csupán 10 főt alkalmazott, bár ezt létszámot a kormányzatot ért kritikák hatására 15 főre emelték. Nagy a nyomás a svájci adminisztráción, amerikai szenátorok privát petíciókkal bombázzák a tisztviselőket.

A svájci joggyakorlat szerint az ügyvédek továbbra is nyithatnak céget az ügyfél nevében, és ügyvédi ügyfél-jogosultságot igényelhetnek, megakadályozva a hatóságokat a tulajdonos személyazonosságának felderítésében. A szankciókért felelős svájci tisztviselők szerint ez akadályozza őket abban, hogy több olyan céget találjanak, amelyek számláit be kellene fagyasztani.

Egy svájci ügyvéd gond nélkül rejtegetheti a cégtulajdonos nevét a páncélszekrényében, így a szankciókat kikerülve eljárhat orosz oligarchák nevében.

Jól példázza, hogy mennyire kesztűs kézzel bánnak a svájci hatóságok a cégtulajdonosokkal a 2001-ben Zugban alapított EuroChem AG esete. A cég 10,2 milliárd dolláros tavalyi árbevételével komoly szereplője a globális műtrágya piacnak. Alapítója Andrej Melnyicsenkó, Putyin legszűkebb körének tagja.  A svájci SECO a vizsgálat végén mégis „tisztának találta” az EuroChemet. Ellenben a zürichi székhelyű Credit Suisse bankház, melynek a szigorúbb amerikai szabályozóknak is meg kell felelnie, befagyasztotta az orosz hátterű cég bankszámláit.