Hatismeretlenes egyenlet: ennyi mindenre érdemes figyelni a befektetési döntés meghozatalakor

Márciusban nagy kilengések jellemezték a pénzügyi piacokat, a feszültségek azóta jelentősen enyhültek: a tengerentúlon háromnál megállt a bajba került regionális bankok száma. Európában a Credit Suisse felett csaptak össze a hullámok, a patinás pénzintézetet 3 milliárd euróért közvetlen riválisa, az UBS vásárolta fel. Az ING elemzői szerint a Suisse problémái nem rendszerszintűek, hanem vállalatspecifikusak voltak és már jóval az amerikai események előtt kezdődtek; a helyzet 2022 negyedik negyedévében romlott sokat, a hitelintézet ekkor jelentős betétkiáramlást tapasztalt, amit a tengerentúli történések csak katalizáltak. 

1, A szélesebb bankszektorra gyakorolt hatás

A legtöbb európai bankot az események közvetlenül nem érintik, a befektetői hangulat romlását viszont megszenvedik a szektor részvényei. Emellett a működésük finanszírozása is drágul: az elsődleges kötvénypiacokról szinte eltűntek a befektetők, tavasszal feltörekvő piaci ország bankja aligha tudott sikeres forrásbevonást végrehajtani kötvényoldalon. A hangulat persze itt sem olyan rossz már, mint néhány hete, de az aukciók átlaghozama még magas maradt, a banki finanszírozás kamatfelára hosszabb távon negatív hatással lehet a pénzintézetek tőkéjére, illetve az elsőbbségi (senior) adósságra. 

2, Ez nem egy Lehman 2.0

Egy széles körű rendszerszintű válság valószínűsége erősen korlátozott – vélik az ING-sek, hozzátéve, az amerikai nagybankok még nyertesei is lehetnek a régiós középbankok vesszőfutásának (a betétek átáramlása miatt); míg Európában a svájci jegybank és a kormány gyors lépése volt a kulcsmozzanat, így helyben maradtak a problémák. Kockázat persze van a rendszerben, például az, ha az amerikai kis- és közepes bankokból folytatódik a betétállomány csökkenése, az szigorúbb hitelezéshez vezethet a pénzintézetek részéről. 

A kisbankok, amelyeknek eszközállománya nem éri el a 250 milliárd dollárt, jelenleg a hitelpiacon 43 százalékos részesedéssel bírnak (az állomány alapján), szemben a 2008-as harminc százalékkal. Így jelentőségük nagyobb az amerikai gazdaságban, mint 15 éve. Az ING szerint az is lényeges, hogy a kis és közepes bankoknál koncentrálódik a kereskedelmi ingatlanhitelek több mint kétharmada, míg a lakáscélú jelzáloghitelek több mint egyharmada. 

3, Európa és aggályok

A 2008-as pénzügyi válság és a 2011-es euróválság óta sokkal szigorúbb szabályozás alá kerültek a kontinens pénzintézetei. A bankrendszer tőkehelyzete stabil, a szektor védett a negatív sokkhatásokkal szemben. A március elején kibontakozó bankgondok előtti időszakban az európai hitelintézetek rekord összegű finanszírozást szívtak fel a tőkepiacról (jelzáloglevelek és normál fedezetlen kötvények kibocsátásával), ezzel még erősebb tőkepufferrel rendelkeznek. Ha itt netán befagyna a kötvénypiac, az Európai Központi Bank további likviditás előtt nyithatja meg az utat, vagy újraindíthatja a TILTRO programokat. 

4, Szigorodó hitelezés

Az Egyesült Államokban a jegybank szokásos  adatai mellett olyan mutatókat érdemes figyelni, mint a „hitelek elérhetősége a 3 hónappal ezelőtti állapothoz képest” – kismértékű romlás itt már megfigyelhető. A kereskedelmi és ipari szektor szereplőinek nyújtott hitelekről rendelkezésre álló adatok már februárban csökkenést mutattak (2021. szeptember óta először). 

A magasabb kamatlábak , a kevesebb hitel elérhetősége és a gyengülő üzleti hangulat kombinációja azt sugallja, hogy a kockázatok lefelé mutatnak – írják az ING elemzői, hozzátéve: a hitelkereslet is fékez, a jelzáloghitel-kérelmek volumene például már lefeleződött. A fogyasztási hitelezés még pörög, de például az autóhitelek nemfizetési rátája már emelkedést mutat. A legfrissebb fogyasztói hangulatindexek arra utalnak, autókat, ingatlanokat, tartós fogyasztási cikkeket kevesebben fognak vásárolni, így ezek hitelezése is óhatatlanul lassul majd. 

5, Mi vár a gazdaságra?

Gyorsan változott az összkép: a múlt hónapig a prognózisok fő mozgatórugói az energiaárak és a monetáris politika voltak, most a hitelezési folyamatok és a vállalati mérlegek kerültek előtérbe. Az euróövezetben a még szigorúbb hitelfeltételek miatt ismét megnőtt a technikai recesszió esélye. Miközben a kockázatmentes kamatlábak ténylegesen csökkentek, a banki hitelkamatok valószínűleg tovább emelkednek, ami viszont akadályozhatja a beruházásokat. 

A banki hitelezés persze kiváltható, a vállalatok a kötvény- és részvénypiacok felé is fordulhatnak, de az újonnan kibocsátott értékpapírok vevői közt is nagy számban maguk a bankok állnak (Európában) – tehát a probléma nem biztos, hogy megoldható. A tengerentúlon a hitelezési költségek emelkedése és a hitelpiac beszűkülése növeli az esélyét annak, hogy az amerikai gazdaságra hard landing vár, ezáltal az infláció gyorsabban csökkenhet, mint ahogy arra eredetileg számítani lehetett. Ezt figyelembe véve az ING 100 bázispontos kamatvágást vár a Fedtől, amelyre a negyedik negyedévben kerülhet sor. 

6, Fókuszban a központi bankok 

A központi bankok, különösen a Fed gyorsan reagált a szinte teljes márciusi hónapban fókuszban lévő banki zavarokra, a különbség a mostani és a korábbi válsághelyzet közt azonban az, hogy az elsődleges kiváltó ok épp a hirtelen és gyorsan emelkedett kamatkörnyezet volt. Az ING emlékeztet, Jerome Powell Fed elnök szerint a szigorodó hitelfeltételek és a hitelezési aktivitás lecsavarása olyan hatással jár, mint a központi banki kamatemelések. Lényegében a kereskedelmi bankok végzik el a jegybankok munkáját. 

Az ING szerint a Fed májusban ebben még emel 25 bázisponttal a kamaton, majd az év végén 100 bázispontos csökkenés viheti le annak sávját 4–4,25 százalékra. 2024-ben pedig 3 százalékra szoríthatja le a Fed a kamatot. Az EKB májusban és júniusban egyaránt 25-25 bázisponttal emelhet; a maginfláció azonban makacsul magas, ezért nem mutatkozik igazán tér kamatvágásra 2024 második fele előtt.