VG poll: milyen kockázatok várnak most a hazai befektetőkre?

Mi az a három kockázati tényező, ami miatt érdemes most óvatosnak lennie egy magyarországi befektetőnek, megtakarítónak – tettük fel a VG poll kérdését profi befektetési szakértőknek. A Világgazdaságnak tíz bank, befektetési szolgáltató, illetve alapkezelő válaszolt: az MBH Bank, a Univerz Invest (mint BÉT kijelölt tanácsadó), az Erste Befektetési Zrt., a Hold Alapkezelő, a Concorde Értékpapír Zrt., a Dialóg Alapkezelő, az OTP Bank, az OTP Alapkezelő, a KBC Securities, valamint a Franklin Templeton Investments. 

A válaszok alapján nincs abszolút első a kockázatok között, az élen hármas holtverseny született. A befektetési szakértők szerint jelentős kockázatot rejt most a magyar költségvetés, amelynek sérülékenysége tízből hat válaszadó visszajelzésében is szerepelt. A magyarázatként hozzáfűzött kommentárok szerint tényleg van mi miatt aggódni. Egyikük véleménye az, hogy ebben a formában a magyar költségvetési pálya fenntarthatatlan, egy másik szakértő szerint a költségvetési hiány leszorításának sikeressége (és ára) a lényeges kérdés. Rossz hír, hogy a szakértők szerint nem látszik javuló trend a büdzsében, az „idei és a jövő évi is több sebből vérzik”.

Hasonlóan magas válaszadási arány érkezett a túl magas növekedési várakozások és recessziós félelmek jelentette kockázatokra. „Annak ellenére, hogy az amerikai gazdaság mindeddig meglehetősen ellenállónak bizonyult, változatlanul magas egy recesszió bekövetkezésének az esélye a következő 12 hónapban” – magyarázta a Heinz Frigyes Ferdinánd, az OTP Alapkezelő makroelemzésért és stratégiáért felelős vezetője. A recesszió megnövekedett kockázatára utal szerinte egy sor előremutató indikátor, beleértve a hozamgörbe inverzióját, az ingatlanpiaci beruházások visszaesését, illetve a banki hitelkínálat és kereslet visszaesését, amelyhez a magas kamatszint mellett a tavaszi bankpánik is hozzájárul. 

„A recesszió nem bizonyos, de a valószínűsége magas és a legtöbb területen nincs beárazva a piaci árakba, amelyek inkább puha landolást tükröznek. A kockázatokat leginkább a defenzív elemek felülsúlyozásával lehet csökkenteni a portfóliókban. Ez a részvények esetében defenzív szektorokat, a kötvényportfóliókban pedig hosszú lejáratú amerikai államkötvényeket jelent, utóbbiak a recessziók alatt bekövetkező hozamcsökkenés eredményeként történelmileg jól teljesítenek” – tette hozzá az alapkezelő szakértője.

Ugyancsak hat említést kapott a túl szigorú globális monetáris politika, mint kockázat. Itt több következménytől lehet tartani: ha az amerikai jegybank további kamatemelést hajt végre, egyrészt erősebb a már említett recesszió kialakulásának esélye, másrészt egy globális, elsősorban a fejlődő piacokat érintő adósságválság bontakozhat ki belőle. 

Három vélemény érkezett a szabályozói környezet változására, elsősorban a külön- és extraprofitadókkal összefüggésben. (A válaszok beérkezése már elkezdődött, amikor a kormány bejelentette, hogy maradnak, de módosulnak a 2024-es üzleti évben az extraprofitadó intézkedések.) Ezzel kapcsolatban Elek Péter, a Dialóg Alapkezelő befektetési igazgatója fejtette ki, hogy az az elmúlt évek alapján bármikor benne van a pakliban, hogy adott esetben a magyar kormány rendeleti úton (mélyen) belenyúl a befektetői piacba, egyeztetések és hatástanulmányok nélkül, ami végső soron a befektetőket érintheti károsan. 

Szintén három szakértő szerepeltette a top rizikók közt az infláció kérdéskörét: itt a fő veszélyt abban látják, hogy lelassul a dezinflációs folyamat a fejlett gazdaságokban és jóval a jegybanki célok felett ragad az infláció. Ha így lesz, az együtt járhat a globális tőkepiaci hangulat komoly romlásával. 

A sor végén sem elhanyagolható veszélyeket említettek a szakértők, bár csak egy alkalommal nevezték többek közt meg az orosz-ukrán háborút, vagy az energiaárak újbóli emelkedésének kockázatát.