Rekordot döntött a Toyota, júliusi globális értékesítése az egy évvel korábbit 7,8 százalékkal meghaladva 859 506 jármű lett, ebből 71 711 a cég luxusmárkája, a Lexus logóját viseli. Ezzel a japán piacon immár hetedik egymást követő hónapban nőtt az éves alapú értékesítés, míg a külpiacokon a jó sorozat negyedik hónapja tart.
Ezek a számok csak a Toyota és a Lexus márka teljesítményét jellemzik, csoportszinten viszont alacsonyabb dinamikát mutatnak a szerdán közölt gyári statisztikák. Ez egyértelműen a csoporthoz tartozó Daihatsu kisautó- és kei car gyártó, valamint a Hino haszonjárműgyártó leányvállalat szerényebb teljesítményének tudható be.
Az előbbiből 47 566, az utóbbiból 11 273 fogyott, ami 25, illetve 6 százalékos éves csökkentést takar. Japánban a csoport 176 547, autót, külföldön 741 798 autót adott el az értékesítés szempontjából csúcsszezonnak korántsem tekinthető nyári hónapban.
A csoport részesedése meghaladja a 46 százalékot a hazai piacon,
ahol a 600 köbcentinél kisebb motorral szerelt, állami támogatást élvező kei car miniautóknál is toronymagasan kiemelkedik a mezőnyből, ezekből a törpeautókból júliusban 32 ezret értékesítettek. Főbb piacaikon lendületes növekedést produkáltak, egyedül a világ legnagyobb autópiacán, Kínában esett vissza az értékesítés, ott 15,4 százalékos mínuszt és 152,7 ezres eladást mértek.
A világ legnagyobb autógyártója egyúttal pazar termelési adatot is közölt, e szerint a Toyotánál a gyártás 14,6 százalékkal múlta felül a tavaly júliusit, azaz 809 400 autó gördült le a japán járműgyártó futószalagjairól, míg csoportszinten kerek 10 százalékos volt a bővülés és 918 347 darabos a teljes mennyiség. Ennek többi mint a fele, 547 594 jármű a szigetországon kívüli üzemekből került ki.
A cég sajtóközleményében azzal büszkélkedik, hogy az értékesítés és a termelés egyaránt nőtt az előző évhez képest, amit a pandémiából való gyors kilábalásnak és a félvezetőhiány megszüntetésének köszönhetnek.
A globális és a külhoni termelés egyaránt rekordot ért el (2,9 illetve 22,4 százalékos bővüléssel), a gyártás felpörgetésében a megnövekedett igények kielégítése vezérelte a japánokat, ennek érdekében számos üzemükben kapacitásbővítő beruházásokat is végeztek.
Ígéretet tettek arra, hogy továbbra is gondosan figyelemmel kísérik az alkatrészellátási helyzetet, és mindent megtesznek, hogy a lehető legtöbb járművet a lehető leghamarabb eljuttassák megrendelőikhez.
Erre a keddi fejlemények tükrében szükségük is lesz. Mint arról beszámoltunk, tegnap a Toyota átmenetileg valamennyi japán gyárát leállította. Az okokat nem osztották meg a nyilvánossággal, csak annyit jeleztek, hogy nem kibertámadás vezetett a kényszerleálláshoz.
A termelést szerdán sikeresen újraindították.
A hírek szerint alkatrészrendelésekkel összefüggésbe hozott kényszerszünet miatt kiesett termelést megpróbálják pótolni, hogy ez mennyire sikerül, nem részletezték.
A statisztikákból visszavezetne nagyjából 12-13 ezer le nem gyártott autót kell pótolniuk, ami az augusztusból maradt két munkanap alatt lehetetlen küldetésnek látszik, így borítékolható, hogy a Toyota fent ismertetett sikerszériája megbicsaklik. Az augusztusi adatokat csak szeptember végén hozzák nyilvánosságra.
Számítások szerint a Toyotának az egynapos kiesés 356 millió dolláros termelési veszteséget okoz.
A leállás hátterét firtató Reuters emlékeztet rá, hogy tavaly februárban volt már egy hasonló eset, de akkor sem a Toyota informatikai rendszere volt a ludas, hanem az egyik beszállítóját támadták meg.
Akkor a műanyag alkatrészeket és elektronikai alkatrészeket szállító Kojima Industries közölte, hogy egyik fájlszerverét vírusfertőzés érte egy fenyegető üzenettel megspékelve, amelynek tartalmát értelemszerűen nem közölték, így azt sem tudni, hogy a hekkerek (?) pénzt kértek-e a rendszer helyreállítása fejében.
A Toyota lényegében feltalálta a modern autó-összeszerelés eddigi leghatékonyabb módszerét, amely a készletek minimalizálása érdekében értesíti a beszállítókat arról, hogy mely alkatrészekre hol és mikor és milyen mennyiségben van szükség.
Az úgynevezett kanbanrendszert a Toyota mérnöke és későbbi vezetője, Taicsi Ono fejlesztette ki, aki még az 1950-es években Amerikában leste el, miként forgatják bolti árukészletüket a Piggly Wiggly szupermarketláncnál.
Ez volt az Egyesült Államok első önkiszolgáló, magas színvonalon automatizált kiskereskedelmi lánca, amely ha szerényebb formában, de ma is működik, s receptjét számos konkurense vette át.
Az autógyártásra optimalizált kanbanrendszert, a just-in-time technológiával később az egész autóipar átvette, majd internetalapúvá tette. Csakhogy nem számoltak a biztonsági réseket kihasználó számítógépes bűnözőkkel, s a jelek szerint most épp ez ütött vissza.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.