Jó hírt kapott a forint, az inflációkövető PMÁP körül forog a világ – a Világgazdaság legfelkapottabb cikkei

Remek hírek érkeztek a feltörekvő piacokra november 14-én az Egyesült Államokból, ahol a várt 3,3 százalék helyett csupán 3,2 százalék volt októberben az éves infláció. A havi árváltozás pedig stagnálást mutatott szeptemberről októberre. Az adat láttán belevett a piac a forintba, az euró-forint 377,7-ről 376-ig ereszkedett vissza.

Jó és rossz hírek dobálták a forint kurzusát

Ugyanaznap kapott még egy jó hírt a hazai deviza is. Nevezetesen, az aznap reggel közzétett harmadik negyedéves GDP-adat, amelynek hatására, amikor az adat nyilvánossá vált, a jegyzés erősödni kezdett, nem sokkal fél 9 után 377,3-on zajlik a kereskedés – írtuk.

Egy nappal később már nem volt ilyen rózsás a helyzet a forint piacán, hiszen akkor már egyre inkább az MNB keddi kamatdöntő ülésére vártak a befektetők. A legtöbben úgy vélték, a jegybank várhatóan kitart a 75 bázispontos enyhítő lépés mellett, azonban a vártnál jobb inflációs és egyensúlyi tendenciák, valamint az általánosan jó hangulat nyomán erősödtek a spekulációk, hogy ismét akár 100 bázisponttal is vághat a monetáris tanács. Végül is kár volt az izgalomért, maradtak a döntéshozók a 75 bázispontnál.

A PMÁP körül forgott a világ

Másik népszerű témánk az év tizenegyedik hónapjában is az állampapír-piac volt. November 22-én azonban kedvezőtlen hírt közöltünk, hiszen – amint az Államadósság Kezelő Központ bejelentette – múlt hónap 25-e és február 25-e között a korábbi időszakra megállapított 13,93-ról 10,82 százalékra csökkent az egyik népszerű, az intézmények mellett a lakossági befektetők által is tartott, változó kamatozású, 2032/B megnevezésű papír éves kamata. Öröm az ürömben, hogy a kamatkurtítás oka a folyamatosan ereszkedő a bankközi kamatláb volt.

Jól jártak bezzeg, akik november 23-a előtt megvették a bankholding csoporthoz tartozó MBH Jelzálogbank részvényeit, hiszen az nap nem kevesebbel, mint 55 százalékkal ugrott meg a papír árfolyama a Budapesti Értéktőzsdén, miközben a hazai blue chipek felemásan teljesítettek.

Visszatérve a hét elejére, 7-én írtuk, hogy szeptemberben érdekes módon a lakossági értékpapírpiacon favoritnak számító állampapírt ezúttal beelőzték a befektetési alapkezelők, akiknél 150 milliárd forintot fektettek be a háztartások, míg az államadósság finanszírozásába „csupán” 101 milliárd forinttal szálltak be. Mivel pedig az alapkezelők 98 milliárd forintos hozamot is szállítottak az ügyfeleknek, a lakosság befektetési alapokban tartott összvagyona bő 3 százalékkal minden korábbinál magasabbra, 7967 milliárd forintra ugrott.

Az ÁKK-nak azonban így sem volt oka panaszra, szeptember végére átlépte a 12 ezermilliárd forintot a hazai háztartások állampapírvagyona, korábban még soha nem járult hozzá a lakosság ennyivel az államadósság finanszírozásához.

Hó végén újra a forint volt a téma, mivel váratlanul megtorpant a hazai deviza erősödése. Sőt, miután a hazai deviza 29-én hajnalban a 10 napos csúcsot jelentő 376,4 forintos szintig hajrázott az euróval szemben, hirtelen megfordult a trend és a közösségi deviza egységéért délután 1 óra körül már újra 378,3 forintot kell adni a bankközi devizapiacon.

A kereskedők a piaci pletykák szerint a német inflációs és az amerikai GDP-adatok küszöbön álló publikálására tekintettel váltak elővigyázatosabbá.

Egyszer volt Budán kutyavásár

Stabilan vásárolják a magánbefektetők a Prémium Magyar Állampapírt (PMÁP), meg is kellett emelni az eladásra szánt mennyiséget – írtuk a hó elején, amikor már hetek, hónapok óta a PMÁP vezette a heti értékesítési számokat, a megelőző héten is közel 30 milliárd forintért vásároltak belőle a lakossági befektetők. A kötvény jelenlegi éves kamatozása 14,75 százalék (fél százalékponttal a 2022-es átlagos infláció felett), igazán vonzó azonban jövőre lesz: a jegybank prognózisa szerint a pénzromlás mértéke 17,9 százalék lehet, vagyis a PMÁP-tulajdonosok 18 százalék feletti kamattal számolhatnak, a rá következő években azonban már remélhetőleg – a csökkenő infláció miatt – kevésbé lesz vonzó a befektetés.

November 29-én aztán kijött a PMÁP már beharangozott 2032/I sorozata 

• 8 éves futamidővel, 
• 9,9 százalék induló kamattal, majd 
• 2025-től 0,5 százalék, 
• az utolsó három évben pedig 1 százalék kamatprémiummal. 

Ezzel a konstrukcióval az ÁKK arra kívánja ösztönözni a lakosságot, hogy a papírt a lejáratig, vagy legalábbis minél tovább tartsák meg. Természetesen a korábbi, 2024-re jóval kedvezőbb kamatozást kínáló sorozatok felváltása az új papírokkal, hiányérzetet keltett a megtakarítókban, azonban, mint tudjuk, egyszer volt Budán kutyavásár: aki eddig nem vett inflációkövető PMÁP-ot, az már bottal ütheti a nyomát.

Néhány nappal korábban, 23-án hatalmas raliba kezdett a hazai deviza, miután a Bloomberg értesült, hogy minden jel szerint hazánk hamarosan hozzáfér a neki járó EU-s pénzek legalább egy részéhez. Az akkori fáma szerint a Magyarországnak járó pénzek 20 százalékának kifizetését még jóvá kell hagynia az EU-s pénzügyminiszterek tanácsának, a maradék 80 százalék és a többi, 5,8 milliárd eurónyi, ugyancsak a helyreállítási alapból visszatartott forrás pedig annak a függvénye, hogy az Európai Bizottság teljesítettnek minősíti-e a 27 szupermérföldkövet.

A dollárral szemben 0,6 százalékkal, 347,96-ig, míg az euróval szemben 0,34 százalékkal, 379,9-ig erősödött az aznap délelőtti kereskedésben.