Az aprót is érdemes eltenni: milliókat keresnek az élelmesek ezekkel a régi magyar pénzekkel

Folyamatosan bővül, és éves szinten immár több százmillió forintot tesz ki a numizmatikai termékkategória forgalma a Vaterán. Csak a magyar papír- és fémpénzekből közel hatvanezer darabot adtak el tavaly év eleje óta az online piactéren, melyek közül a legtöbb (közel nyolcezer darab) 1990 után kibocsátott, hétköznapi forintérme és emlékérme volt.

A gyűjtői magyar pénzek közül egyértelműen a fémpénzek a kelendőbbek a vaterázók körében, egy év alatt két és félszer több ilyen tranzakció született, mint forintbankjegyekből. Külföldi érmekből és bankjegyekből nagyjából kétszer annyi talál gazdára a piactéren. Ugyanakkor a magyar antik fémpénzek eladásai mintegy kétszer akkora forgalmat generálnak a Vaterán, mint a külföldiek, a bankjegyek esetén pedig két és félszeres a magyar pénzek előnye a forgalomban. A portál szerint ennek az az oka, hogy csak 1848-ig visszamenőleg érhetők el hazai bankjegyek, míg az érmék sokkal régebbiek, már a római korban is használták őket.

Valakinek egymillió forintot is megért két papír kétszázas

A magyar forintot 1946 augusztus elsején vezették be, így nem meglepő, hogy az e dátumhoz közel eső, makulátlan vagy jó állapotban fennmaradt példányok érik a legtöbbet: egy 1947-ben készült 10 filléres több mint 400 ezer forintért kelt el nemrég a Vaterán – igaz, ez különösen ritka, próbaveretként készült alumíniumpéldány volt. Egy 1946-os évjáratú, makulátlan állapotú forgalmi százforintos több mint 370 ezer forintért kelt el a piactéren. Az elmúlt egy évben a magyar papírpénzek közül a Vaterán a forint, a pengő és az 1920-as és 1923-as korona államjegyek voltak a legkelendőbbek, de jóval később bevezetett példányok is lehetnek értékesek. 

Azért értek ilyen magas összeget a bankjegyek, mert a legutolsó, 2007-es dátum volt rajtuk, a legutolsó széria sorozatjelét viselték, és emellett még a sorszámuk is nagyon alacsony volt.

– magyarázza Fehér Sándor, a Vatera szakértője. 

Mitől ér többet az egyik kétforintos a másiknál?

A forintpénzérmék esetében a piaci értéket a fellelhetőség (a megmaradt példányok száma) és az állapotuk határozza meg – egy verdefényes, tökéletes állapotú példány sokkal többet érhet egy olyannál, amely éveken át közkézen forgott.

Eltérő értékűek például a kétforintos pénzérmék: 

• ezek kezdetben alumíniumból készültek, 
• később réznikkelből, 
• majd alpakkából, végül pedig sárgarézből verték őket. 

Az évek során ráadásul ez az érme Kossuth-, Rákosi- és Kádár-címerrel is készült, így a különböző korszakokból származó példányai ideálisak lehetnek egy gyűjteménybe.

Az MNB által kibocsátott forintemlékérmék közül mindegyik törvényes fizetőeszköznek számít, így például a Neumann János születésének százhuszadik évfordulójára 2023-ban kibocsátott, különleges, négyszögletes kivitelű érmével is lehet fizetni háromezer forintos névértékben. Az érme névértékénél is fontosabb lehet, ha az adott kiadást néhány százas vagy néhány ezres számban verték valamilyen évforduló alkalmából. Ezek az érmék aranyból, ezüstből és egyéb nemesfémek ötvözetéből készülhetnek, az előbbiek alapanyaguk miatt is többet érhetnek.

Az 1990 után kibocsátott emlékérmék értéknövekedésére a Magyar Nemzeti Bank 2021. évi Szent István király arany emlékérméje jó példa: az 500 ezer forintos névértékű érmét tavaly ősszel közel 1,4 millió forintért adta el tulajdonosa a piactéren.