Rékasi Tibor: már bánom, hogy nem vettem sokkal több Telekom-részvényt

Terítették kártyáikat a telekommunikációs szolgáltatók, minden piaci szereplő áremelése ismert. Milyen szempontok szerint döntöttek? Elemezték a konkurencia lépéseit? Figyelembe vették a Magyar Nemzeti Bank teljes szektornak szóló tavalyi ajánlását, amelynek tulajdonképpen az az üzenete, hogy az ágazat működési költségeinek szerkezete miatt nem jó választás az inflációkövető áremelés, csak a kiadások mértékével lenne célszerű emelni az árakon?

Január 16-án jelentettük be, hogy 15 százalékos, inflációt követő díjkorrekciót alkalmazunk , ami egyébként alacsonyabb mértékű, mint a KSH által megállapított 2023-as infláció. A Nemzeti Bank ajánlását komolyan vettük, és nyilván sok szempontot mérlegeltünk, nem akartunk az inflációval megegyező mértékű díjkorrekciót végrehajtani. Erősen energiaintenzív ágazatban működünk, elképesztő költségnövekedést tapasztaltunk, főleg a mobilkommunikáció területén.

Ezenkívül szerepet játszottak a globális folyamatokhoz, emberi erőforrásokhoz kapcsolódó költségek, valamint az alvállalkozóink elmúlt időszakban érvényesített, az inflációt meghaladó mértékű díjemelése. Hálózatunk, szolgáltatásaink magas minőségének fenntartása érdekében szükség volt a díjkorrekcióra. Közben fejlesztjük a szolgáltatás- és termékportfóliónkat, hálózatot építünk. A célunk mindenképpen az, ügyfeleink igényeit minél teljeskörűbben szolgáljuk ki, minél több értéket és hasznos megoldást igyekszünk kínálni. 

Talán még nagyobb volt a jelentősége a kormányzattal megkötött, négy évre szóló megállapodásnak, amely szerint a Magyar Telekom jelentős infrastrukturális beruházásokat hajt végre, cserébe kivezetik a közmű- és a távközlési pótadót. Hogyan történtek az egyeztetések, melyik fél volt a kezdeményező?

Tulajdonképpen találkoztak a felek szándékai és érdekei. A kormányzat a beruházásokat ösztönözte, mi viszont az adókörnyezet korábbi változásai miatt kénytelenek voltunk a beruházásainkat visszafogni. A döntéssel viszont folytathatjuk a hálózatfejlesztéseket, egyéb beruházásokat, amit 2022-ig elég intenzív ütemben végeztünk. Ugyanakkor fontos megjegyezni, hogy 2014 óta stratégiai partnerségben dolgozunk a kormánnyal Magyarország digitális átalakulása érdekében, az együttműködést megerősítő nyilatkozat is a beruházások ösztönzéséhez kapcsolódik.

A szabályozói környezet most már értékelhető kevésbé kockázatosnak?

A teljes megállapodást transzparens módon nyilvánosságra hoztuk. Egy olyan iparágban, mint a távközlés, a világ minden részén mindig is számolni kell szabályozói kockázatokkal is. 

A beruházási megállapodás bejelentése napján több mint 10 százalékkal nőtt a Magyar Telekom-részvények árfolyama, azóta pedig még inkább többre tartják a társaságot a befektetők. Indokolt részükről az optimizmus?

Az én értelmezésemben az árfolyamugrást az válthatta ki, hogy a megtakarított adó hatása tükröződni fog a Magyar Telekom jövedelmezőségében, és értelemszerűen ezt az árfolyam alakulása is visszaigazolja.

Az árfolyamot illetően legalább ilyen fontos a részvényesi javadalmazás kérdése is. Hogy ez miként alakul, az az igazgatóság hatásköre, megvan ennek a döntésnek a helye és az ideje, de a 2023. év utáni részvényesi javadalmazás ügyében már nem kell sokat várni, hamarosan tudunk ezekről a kérdésekről beszélgetni.

Az idei árbevétel csak 15 százalékkal nőhet, vagy lehet kalkulálni organikus növekedéssel is?

Ennek megválaszolásához is előbb látnunk kellene a 2023-as év egészének adatait, a szokásos prognózist csak utána tesszük közzé.

A részvényesi javadalmazást 2024-gyel bezárólag hirdették meg, ezért várják a befektetők az új információkat. Különösen a részvények visszavásárlása érdekes,  fenntartják-e jövőre is, marad az aukciós lebonyolítás? Főleg annak tudatában, hogy a jelenlegi árfolyam már meghaladja az egy részvényre jutó sajáttőke-értéket (a negyedik negyedéves profitszámokat és az év végi sajáttőke-értéket nem ismerjük még), szóval talán már nem extrém olcsó a Telekom-részvény, kérdés, megéri-e ezen az árfolyamon is folytatni a programot?

A részvényárfolyam magasabb, tehát nyugodtan kijelenthető, hogy kevésbé nyomott az árazás, mint a korábbi években, de ezt a kérdést az igazgatóság javaslata után érdemes csak feszegetni, mint ahogy a részvényesi javadalmazási politika jövőbeni alakulását is.

Ha már a negyedik negyedév szóba került, ez az időszak hagyományosan erős a készülékértékesítésben. Mit tapasztaltak annak tudatában, hogy a magyar vásárlóerő volt már erősebb, mint 2023-ban, ráadásul gyakori érv, hogy kevés pluszt nyújt egy új csúcstelefon az egy évvel korábbi modellhez képest?

A készülékértékesítés évről évre nő a Telekomnál, de ez csak kisebb részét teszi ki a piaci növekedésünknek, ebből a szempontból elsősorban a szolgáltatási bevételek növelésében vagyunk érdekeltek. A készülékekkel kapcsolatos stratégiánk inkább arról szól, hogy egy viszonylag széles palettát tudjunk kínálni, megoldást minden életszakaszra, élethelyzetre. Erről szól például a felújított, használt készülékek értékesítése vagy a saját márkás telefonunk is, a T Phone. Az látszik, hogy ügyfeleink használják a hálózatot, 

Áttérve 2024-re, a kormányzattal kötött beruházási programnak melyek az első lépései?

Mivel a hálózatépítési folyamat a kormánnyal közösen bejelentett beruházási célokról a döntéstől kezdve a bekötésig körülbelül másfél-két éves időszak, látványos eredmények idén még nem várhatók, a tervezés, új területek feltérképezése és a kapcsolódó engedélyeztetés zajlik, illetve kezdődött el.

Mennyire szerves része a beruházási terveknek az 5G-technológia?

Mind a lefedettséget, mind pedig – a magasabb frekvenciák bekapcsolásával – az elérhető sebességet szeretnénk növelni, legyen szó a háztartások hálózati kiszolgálásáról vagy mobilkommunikációról. Bizonyos iparágakban már megvan a kellő tapasztalat, a referenciák, az eszközök, a chipsetek, ott régóta beszélünk az 5G-ről, de például az ipari felhasználásához még sok chipset hiányzik, és ezen is dolgozunk, volt jó pár szép projektünk az elmúlt években. Azt gondolom, a következő három-öt éves időszakban ezek az úgynevezett campushálózatok az üzleti szegmensben jóval inkább elterjedtté válnak, ebből a szempontból is nagyon fontos az 5G.

Ha jól értjük, ott szeretnének lenni minden újonnan létesülő ipari beruházásnál.

Nagyon leegyszerűsítve ezt úgy kell elképzelni, hogy ha egy óriási gyár megjelenik Magyarországon, ki kell építeni egy egyedi, saját belső infokommunikációs hálózatot, amibe beletartozik a mobillefedettség is az ipari komplexumon belül. Ez sokszor nem egyszerű feladat, nem lehet csak kívülről, mobiltornyokkal megoldani. A projekt része a vezetékes hálózati lefedettség kiépítése is, valamint az ehhez kapcsolódó infokommunikációs eszközök, routerek, informatikai eszközök szállítása. Az elmúlt években szerencsére voltak komoly beruházások, és a következő években is azt várjuk, hogy jó pár nagy piaci szereplő fog új gyárakat létesíteni, ipari beruházásokat elvégezni, és ebből a szempontból mi kitüntetett helyzetben vagyunk a szaktudásunk miatt.   

Említette a költségek levezetésénél, hogy az elektromos áram és a gáz árában is volt példa extrém magas szabadpiaci szintekre , amelyek persze mérséklődtek, de nem tértek vissza a háború előtti szintekre. Ennek tudatában nyitottak a diverzifikáció és a megújuló energia irányába?

Köztudott, hogy hatalmas az elektromosáram-felhasználásunk. Az a cél, hogy megújuló energiából tudjuk közép-hosszú távon fedezni az energiaszükségleteinket, ezért intenzíven keressük a partnerséget olyan iparági szereplőkkel, akik képesek kizárólag megújuló energiával kiszolgálni bennünket. Az energiabeszerzés mára kulcskérdéssé vált, de mivel nem a core business része nálunk, rengeteg erőforrást emésztett fel külsős tanácsadókkal dolgozni, tendereket futtatni és megérteni sokkal mélyebben azt, hogy az energiapiacnak melyek a mozgatórugói, és mit kell tennünk annak érdekében, hogy itt a lehető legkedvezőbb módon tudjunk energiát beszerezni. Elég komplex a terület, mondok egy példát: a pár évvel ezelőtti állapothoz képest sokkal nehezebb egy napelemparkkal rövidebb távra szerződéseket kötni, hosszú távra viszont kockázatos, hiszen ki az, aki tíz-tizenöt évre előre látja a tőzsdei áramárakat? 

A társaság túl van több nagy értékű ingatlana értékesítésén, hogy halad a még meglévők monetizálása?

A használaton kívüli ingatlanok értékesítési folyamata még tart, stratégiai cél, hogy ezektől megváljunk. Az energiafelhasználásunk is csökkenthető a lépéssel, de ami fontosabb, hogy túlzó erőforrásokat köt le az ingatlanok üzemeltetése. A meglévő ingatlanok egyrészt irodaépületek, másrészt hálózati csomópontok. Székházunk üzemeltetése kapcsán már tesztelünk egy olyan saját megoldást, amely hatékony segítség tud lenni fenntarthatósági célkitűzéseink elérésében.

A Magyar Telekom mely szolgáltatási szegmenségben lát leginkább lehetőséget a növekedésre?

Aligha meglepő, de a vezetékes internet terén, hiszen itt beruházunk és bővítjük a lefedettséget, akár évente 200-300 ezer új címet kötünk rá az optikai hálózatra, mellyel meglévő ügyfeleinknek jobb szolgáltatásélményt tudunk biztosítani, illetve lehetőséget teremt új ügyfelek megszólítására is. A hagyományos értelemben vett mobilpiac évek óta stagnál Magyarországon, de ha azt nézzük, hogy egy háztartásban átlagosan hány SIM-kártya van (zömmel okostelefonokban, de órákban, okoseszközökben is egyre inkább), akkor ez is egy izgalmas piac, pláne, ha idevesszük a dolgok internete trendet is. Mindezek alapján a háztartásonkénti átlag három SIM-kártyaszám nőni fog, jönnek az okoseszközök, a hordható eszközök, intelligens épületek, ezek mind a piacbővülés irányába mutatnak.

A következő lépés a mesterséges intelligencia. Van MI-stratégiájuk, látják, hogyan lehet profitálni belőle?

Rengeteget beszélünk a mesterséges intelligencia jövőjéről, és most zajlik azoknak az adatoknak, modelleknek a feldolgozása, amelyek az elmúlt egy évben meghódították az emberek gondolkodását. Ugyanakkor van egy Vandánk évek óta, ami szintén egy mesterségesintelligencia-alapú ügyfélszolgálati eszköz. 2023-ban mintegy 1,6 millió tranzakciót tudott end-to-end módon kezelni, ami azt jelenti, hogy minden negyedik ügyfélszolgálati kérdést emberi erőforrás nélkül, az automata segítségével oldottunk meg. Ilyen értelemben a Magyar Telekom az egyik olyan magyar nagyvállalat, amely talán elsőként hozta piacra a mesterséges intelligenciát, és egész konkrétan hasznosította azt az ügyfélkapcsolatokban. De kiemelhetném még az adatbiztonságban, a hálózatoptimalizálásban és az értékesítési folyamatokban betöltött szerepét.
Lehet, hogy ma még kicsit science fiction, amit vízióként belelátunk a mesterséges intelligenciába, de aktívan foglalkozunk vele, keresni kell, hogy hol tudjuk a leginkább hasznosítani.  

Tavaly az első három negyedévben nőttek az RI/IT-bevételek a korábbi csökkenéssel szemben. Minek köszönhető a fordulat?

Az elmúlt években inkább stagnált vagy csökkent a szegmens, a mostani növekedést a hazai beruházások eredményezték, elsősorban a privát piacokról. Maga az informatika és az infokommunikáció (a telekommunikációval együtt) szinergikusan a nagyvállalati és a közép-kisvállalati környezetben is komoly fejlődés közepén tart és előtt áll, amiből nekünk is ki kell venni a saját részünket. Arra számítok, hogy növekvő trend lesz a következő években.  

A rivális Vodafone-ban kisebbségi tulajdonos az állam, kell azzal számolniuk, hogy állami intézmények, cégek szolgáltatót váltanak a Telekomot elhagyva?

Évek óta a Telekom a magyar állam egyik legjelentősebb telekommunikációs szolgáltatója. Több tender is folyamatban van az állami szereplők részéről, amint ezeket lezárják, utána tudjuk értékelni a helyzetet. De a Magyar Telekom bevételeinek összességét vagy a bevételi trendeket ez a tétel nem fogja érdemben módosítani. Állami flottákról beszélünk, rengeteg SIM-kártyáról van szó, erős a verseny a piaci szolgáltatók között.

A Magyar Telekom-részvények árfolyam-emelkedése meghaladta a 100 százalékot egy év alatt. Ön mennyi részvénnyel rendelkezik? Nem sajnálta, hogy a prémiuma egy részét az anyavállalat, a Deutsche Telekom részvényeiben kapja, amely szintén többet ér, mint egy éve, de messze nem annyival, mint az ön által vezetett vállalat?

Sok évvel ezelőtt vásároltam 100 ezer darab Magyar Telekom-részvényt, ma már azt bánom, hogy nem vettem sokkal többet. Persze 

Az év csak egy rövid időszakában vásárolhatok vagy adhatok el, nem is célom, hogy aktívan kereskedjek. DT-részvényekkel is rendelkezem, annak a mennyisége nem nyilvános adat. Mindenesetre nagyon büszke vagyok arra, amit a Magyar Telekom-részvényekkel sikerült elérni az elmúlt időszakban. Jóval alacsonyabb árfolyam mellett is sikeres volt a társaság, úgyhogy örülünk, hogy az utolsó visszacsatolás – a piaci árazás felfutása – is megérkezett, és végre sikerült a vállalat eredményeit az árfolyamra is lefordítani. 

Elemzők részéről többször elhangzott, főleg a nyomott árfolyam idején, hogy kedvező lehetőség lenne a Deutsche Telekom részéről a Magyar Telekom kisebbségi részvényeseit kivásárolni, hiszen sajáttőke-érték alatt lehetne megtenni. Mennyi ennek a realitása?

Erről továbbra is csak azt tudom mondani, hogy a DT-t kell megkérdezni.

Vezérigazgatói kinevezése június végén lejár, mire számít, újraválasztja az igazgatóság?

Amint az igazgatóság dönt a kérdésben, azt be fogjuk jelenteni.