Örülhet a forint: hirtelen minden kirakós elkezdett a helyére kerülni

Egyre közelebb kerülünk az Európai Központi Bank következő kamatdöntéséhez, aminek eredményét június 6-án teszi majd közzé az eurózóna monetáris hatósága. Christine Lagarde-ék után nem egész egy héttel, június 12-én már az amerikai Fed is közzéteszi saját döntését, június 18-án pedig az MNB is dönt a hazai monetáris szigorról (igaz, Matolcsy Györgyék addigra egyszer, jövő kedden már módosítják majd a kamatkörnyezetet, ezáltal a forint támaszát is).

Továbbra is nagyon óvatos az EKB

Az EKB június 6-i döntésével kapcsolatban a piacokon szinte már konszenzusként értelmezik, hogy Lagarde-ék egy 25 bázispontos vágással megkezdik az eurózóna monetáris szigorának enyhítését, a jegybank további kamatpályáját azonban egyelőre homály fedi. Ebben a spekulációktól túlfűtött piaci környezetben a befektetők árgus szemmel követik az érintett jegybankok egyes döntéshozóinak nyilatkozatait, most pedig kapott egy újabb lökést a diskurzus: az EKB tanácsának német tagja, Isabel Schnabel ugyanis úgy fogalmazott, 

Schnabel nyilatkozatában azt ugyan nem vitatta, hogy a jegybank júniusban megindítja a lazítást, annak tempóját tekintve látványosan igyekezett nyugtatni a piacokat. Mint fogalmazott, a további óvatos hozzáállás elengedhetetlen a jegybank részéről, mivel az inflációs nyomással kapcsolatos kockázatok egyértelműen felfelé mutatnak, és egy túlzottan gyors vágási ütem félő, hogy ismét szabadjára engedhetné a pénzromlást az eurózónában. A piacok jelenleg három, 25 bázispontos vágást várnak az idén az EKB-tól, amire a térség gazdasági teljesítményét látva minden bizonnyal szükség is lesz.

A Fednél sincs egyelőre egyértelmű tempó

A legfrissebb amerikai makroadatok fényében a piacok ismét arra kezdtek fogadni, hogy nagyobb mértékben lazíthat majd a Fed, mint azt az elmúlt hetekben hitték. Az áprilisi infláció havi alapon a várt 0,4 százalék helyet csak 0,3 százalékkal nőtt, de még fontosabb volt ebből a szempontból, hogy a lakossági fogyasztás konkrétan stagnált havi alapon a tavasz második hónapjában, ami a lakosság anyagi helyzetének romlását, illetve a gazdaság további lassulását vetítette előre.

A Fed viszont továbbra sincs erről meggyőzve, a jegybankárok pedig ebbéli hitüknek hangot is adnak: három regionális Fed-elnök ugyanis tegnap egymástól függetlenül nyilatkozott, felszólalásaikban pedig úgy fogalmaztak, továbbra sem látják, hogy az amerikai infláció tartósan a céljukat jelentő 2 százalékos szint környékére szelídülhetne a következő időszakban, így további bizonyosságra van szükségük a lazítás megkezdéséhez. 

A határidős jegyzések alakulásából mindennek eredőjeként az látszik, hogy a befektetők az elmúlt hetekben általánossá vált, egyetlen idei vágásról szóló forgatókönyvvel ellentétben most ismét két lazítást áraznak, egy szeptemberi, és egy decemberi 25 bázispontos enyhítést.

De mit jelent mindez a forint számára?

Alapvetően mind az EKB lassú vágási tempója, mind a Fed vártnál gyorsabb üteme jót tenne a forintnak, de kulcsfontosságú lesz, hogy hogy alakulnak a hazai adatok, és miként reagálja le ezeket az MNB saját kamatpályájának módosításával. Egy lassú EKB, és vártnál gyorsabb Fed ugyanis alapvetően a dollár relatív értékvesztését vetíti előre, főként az euróval szemben, ami 

Ehhez azonban arra is szükség van, hogy az MNB ne térjen el a piacok által jelenleg árazott kamatpályájától: az elmúlt időszakban megfigyelt lassítás ugyanis, ami a vágások 

• 100-ról 
• 75-re, 
• majd 50 bázispontra 

csökkentett kamatvágásokban csúcsosodott ki, a vártnál erősebb támaszt tudott nyújtani a hazai devizának, ami ennek eredményképpen háromhavi csúcson is járt az euróval szemben a napokban.

A forint friss felülteljesítése ugyanakkor akár maga az ok is lehet az MNB kamatvágási tempójának gyorsítására: a magyar gazdaságra ugyanis minden tekintetben ráférne egy kevésbe restriktív kamatkörnyezet, és ha Matolcsyék úgy látják, hogy a forint erejének kisebb mértékű feláldozása belefér a GDP-növekedés felpörgetéséért, egyes elemzők szerint elképzelhető, hogy ismét 75 ponttal csökkentik az alapkamatot, ami természetesen kedvezőtlen lenne a devizánk számára.