A napokban látott forintgyengülés ellenére is a 385 és 400 forint közötti sávban maradhat az euró jegyzése az idén – véli Németh Dávid, a K&H vezető elemzője, aki podcastjában latolgatja, hogy mire lenne szükség Magyarországon, és mi várható Európában.
Egyelőre sok a bizonytalanság abban, hogy az uniós parlamenti választások után merre indul majd az Európai Unió, de azért pár dolog már látszik. Sokan a szélsőjobb jelentős megerősödését várták, az eredményekből ki is derült, hogy növelték a súlyukat, de a jelentős áttörés azért elmaradt. A szekember szerint most
az egyik legfontosabb kérdés, hogy mennyire föderális úton halad tovább az EU.
Úgy véli, hogy van egy fiskális kérdőjel: mennyire lesznek szigorúak ezen a téren a tagországok? A költségek emelkedő pályán vannak, részben a kamatkiadások miatt, és a társadalom elöregedése szintén tartós teher. Emellett azt is nehéz most megmondani, hogy a zöldpártok és a zöldpolitika mennyire lesz erős a jövőben.
Az sem látszik pontosan, hogy mennyire lesz protekcionista az Európai Unió. Még bizonytalan, hogy a kínai elektromos autókra kivetett ideiglenes büntetővámok után lesz-e még nagyobb szigor, vagy esetleg más területeken is várható-e hasonló intézkedés. Az is növeli a bizonytalanságot, hogy Franciaországban a választási eredmény miatt előrehozott választásokat írtak ki. A befektetők attól tartanak, hogy az új francia kormány többet fog költeni. Emellett kérdéses, hogy milyen lesz a Franciaország és Németország közötti együttműködés, amely alapvetően meghatározhatja az uniós gazdaság teljesítményét.
A magyar kamatpályáról szólva, kiemelte:
Számítani lehetett arra, hogy a jegybank viszonylag szigorú kommentárt fűz a döntéséhez, abban az értelemben, hogy továbbra is adatvezérelt politikát követ, és figyeli a nemzetközi jegybankok, köztük az Európai Központi Bank és az amerikai Federal Reserve lépéseit. Tehát összességében óvatos lépésekkel halad a monetáris lazítás útján, ez magában foglalja azt is, hogy időnként szünetet tart a kamatvágásokat tekintve.
Németh Dávid úgy látja, hogy a jelenlegi kilátások szerint az év végére a magyar kamatszint 6,25 százalékra csökkenhet. Ezt megerősíti az is, hogy a várakozásaikkal összhangban az MNB a friss inflációs jelentésében a fogyasztói árindexre vonatkozó prognózisát fél százalékponttal lefelé módosította. A K&H elemzői úgy látják, hogy az év végére 5 százalék körüli szintre gyorsulhat az infláció a korábbi 5,5 százalékos várakozásukkal szemben.
A keddi jegybanki döntés után erősödött a magyar deviza, az euró árfolyama ugyanis kedden délután 394 forint környékén is járt. A forintra vonatkozó előrejelzését ismertetve Németh Dávid hozzáfűzte:
Az alapforgatókönyv alapján továbbra is azt várom, hogy az euró az idén a 385 és 400 forintos sávban marad.
Azért hozzátette: ez akkor érvényes, ha komolyabb gazdasági, nemzetközi vagy geopolitikai sokk nem következik be.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.