Amerikába kergeti az iparvállalatokat az európai zöldpolitika
Az elmúlt öt évben, amióta Európa megkezdte a világ legambiciózusabb ESG-szabályozási keretének kialakítását, az Egyesült Államok S&P 500 indexe több mint kétszer akkorát pattant, mint az európai irányadó Stoxx 600 index. Bár a big tech tengerentúli dominanciája is hozzájárult a Wall Street lépéselőnyéhez, de az biztos, hogy az európai ESG-követelmények szerepet játszottak az öreg kontinens lemaradásában.
A TotalEnergies lemaradását az amerikai ExxonMobilhoz képest egyetlen betűszó magyarázza, az ESG
– mondta a francia olajvállalat vezérigazgatója, Patrick Pouyanne.
Az Exxon agresszív olaj- és gázstratégiáját a befektetők díjazták, részvényei az elmúlt három évben több mint megduplázódtak, eközben Európa második legnagyobb olajtársasága árazását nagyban befolyásolja az európai vagyonkezelőkre nehezedő nyomás, hogy a környezetvédelmi, társadalmi és irányítási – azaz ESG – normák alapján fektessenek be a tőzsdén. Nem véletlen, hogy a Total is az amerikai tőzsdei bevezetéssel kacérkodik.
A zöldpolitika vesenytorzító hatással is járhat
Nem a francia olajóriás az egyetlen vállalat Európában, amely bírálja az ESG-szabályozás torzító hatását. Az együtt 2 ezermilliárd euró vállalati árbevétellel rendelkező cégeket tömörítő Európai Ipari Kerekasztal érdekvédelmi csoport azt állítja, hogy
a túl szigorú szabályozás gyorsítja a versenyképesség romlását,
ezért a tagjaik kilátásai jobbak Európán kívül. Az is beszédes, hogy az európai energiacégek átlagosan 40 százalékos diszkonttal forognak a tőzsdén az amerikai versenytársaikhoz képest.
De nem csak az Európai Unióban szenvednek a cégek. A Glencore bányászati óriás tavaly döntött úgy, hogy a New York-i tőzsdére vezeti át szénüzletágát, de az is benne van a pakliban, hogy teljesen kivonul Londonból. Az is emlékezetes csapás volt a londoni tőzsdének, hogy a brit csiptervező Arm a New York-i IPO mellett döntött tavaly ősszel. De a Shell Amerikába költözése is téma.
Mitől vonzó a Wall Street? Nos, eleve magasabb a részvények értékeltsége, nincs akkora szerepük a zöldeknek a politikában és a washingtoni admiminisztráció támogatja az olajtermelést.
Az európai megközelítés legnagyobb kockázata az, hogy az energiaintenzív ipart jelentős versenyhátrányba sodorja
– mondja Dimitri Papalexopoulos, a görög Titan Cement International, valamint az Európai Kerekasztal energiaátmenettel és klímaváltozással foglalkozó bizottságának elnöke.
A Fortune Global 500 listán szereplő uniós cégek száma is csökkent. Európa részesedése a világ alumíniumtermelésében 2022-ben 5 százalékra esett vissza az ezredfordulós 30 százalékról. Miközben vegyianyag-exportőrből nettó importőrré vált az EU.
Az európai tisztviselők elismerik, hogy problémák vannak a 2019 óta bevezetett szabályozás gyors ütemével és összetettségével, ugyanakkor hozzáteszik, hogy az intézkedésekre azért van szükség, hogy elkerüljék a kettős éghajlati és biodiverzitási válságot.
Nyilvánvalóan vannak rövid távú fájdalmak, de az előnyök is kezdenek megjelenni
– mondja Helena Vines Fiestas, az EU Fenntartható Pénzügyi Platformjának elnöke és az ENSZ Nettó Zeró Munkacsoportjának társelnöke. Hozzátette: nagyon keményen dolgoznak azon, hogy leegyszerűsítsék és működőképessé tegyék a szabályozást.
Az Egyesült Államoknak rengeteg környezetvédelmi szabálya van, de általános keretei eltörpülnek az EU-szabályok szélessége és mélysége mellett, különösen a nyilvánosságra hozatali információs kötelezettségek terén. Az ESG-ellenes mozgalom virágzik az Egyesült Államokban, és
ha Donald Trump volt elnök visszatér a Fehér Házba, akkor visszanyesheti a szabályozást.
Sőt, még riválisa, a demokrata alelnök, Kamala Harris is meghátrált, s már megengedőbb az olajtermelési technológiákkal, miközben az EU zöldmegállapodása előírja 2050-re a nettó nulla kibocsátást.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.