Ezrével felejthették az Államkincstárnál a pénzüket az államkötvények tulajdonosai

Népszerű az államkötvény, ha csökkentek is a hozamok: aki nem tudta volna, az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) friss közleményéből kiderül, hogy már majdnem tizedik magyarnak van állampapír befektetése. Idén még nőtt is a számuk, a közlemény azonban felhívja a figyelmet egy érdekes jelenségre: az utóbbi hónapokban sok tulajdonos mintha megfeledkezett volna a számláján lévő pénzről. Érdekes kérdés, mekkora ez az összeg (akár több tízmilliárd forint is lehet) és milyen befektetések felé mozdul – ha egyáltalán mozdul valamerre. 

Az ÁKK adatai szerint augusztus végén 828 796 ügyfél rendelkezett lakossági állampapírral Magyarországon – áll a 2024-es finanszírozási terv első három negyedévi időarányos teljesüléséről közzétett összegzésben.  

A hozamok csökkenése ide, vagy oda (ami természetes folyamat, hiszen az inflációs hullám levonulása magával vonja a kamatszint alábbszállását) , a 2023-as év végihez képest 6 481-el még nőtt is  a magyar lakossági állampapír-tulajdonosok száma. Ugyanakkor felfigyeltek egy érdekes jelenségre: a harmadik negyedévben mintegy 18 ezer fővel csökkent a lakossági állampapír-befektetők száma.

Ennek az egyik oka – írta az ÁKK –, hogy a nyáron lejártak az első MÁP Plusz államkötvény sorozatok, és ezt követően 

Mekkora összeget hagyhattak bent az állampapír-tulajdonosok?

A közleményben nem szerepel, hány ügyfelet jelent a "kis része". Erről, és az érintett összegről megkérdeztük a Magyar Államkincstárat, és cikkünket frissítjük, ha kapunk választ. Egy kis gondolatjáték nagyon durva számításokkal: mivel a teljes lakossági állampapír-állomány 11 765 milliárd forint volt szeptember végén, 18 ezer ügyfél – ha átlagban számolunk – 250 milliárd forintál is több állománnyal rendelkezhet. Ennek a "kis része" pedig akár tízmilliárdokra is rúghat számlán felejtett pénzként, ami egyszer majd megmozdul, és vagy állampapírban marad, vagy megy másfelé. 

Erre az ÁKK felhívta a Magyar Állampapír hírlevél feliratkozóinak figyelmét, a Magyar Államkincstár pedig külön értesítést küld a felhasználható szabad pénzösszegről azoknak, akik ehhez előzetesen hozzájárultak. Ezen felül az ÁKK külön felhívta a banki forgalmazói kör figyelmét is erre a jelenségre.

Államkötvény, takarékjegy: még mindig népszerűek a lakosság körében

A hozamok csökkenése ellenére még mindig a biztonságos állampapír még mindig népszerű a megtakarítási piacon, a részesedése némi tavalyi csökkenés után az év közepéig lényegében változatlan, 23 százalék körüli.

A lakosság körében továbbra is a  Fix Magyar Állampapír (FixMÁP) a legnépszerűbb, ebből a harmadik negyedévben 287 milliárd forintnyit adtak el, ez a teljes lakossági bruttó értékesítés 40 százaléka volt. (A múlt héten is ebből adtak el a legtöbbet, 21 milliárdnyit.)  Korábban a Magyar Állampapír Plusz (MÁP Plusz) volt a sláger, ebből volt kiáramlás, de a termék júniusi megújulása óta ez megállt és a havi átlagos bruttó értékesítés 50 milliárd forint.

A MÁP Plusz reformjával immár teljesnek tekinti az ÁKK a lakossági állampapír palettáját, amely kedvező befektetési lehetőséget kínálnak a különböző élethelyzetekre. A cél, hogy idén a GDP 2 százalékának megfelelő nettó finanszírozáshoz jusson az állam a háztartások állampapír befektetései által. Az első három negyedév alapján ezt reálisnak gondolják elérni, habár az elmúlt hónapokban a jegybanki alapkamat csökkenését követve fokozatosan mérsékelték a lakossági termékek kamatait. Átlagban 0,5-1 százalék körül volt az elmúlt hónapokban a lakossági állampapírok hozamprémiuma.

Az idei finanszírozási terv egészéről egyébként azt közölte az ÁKK, hogy nincs szükség a módosítására, bár a Pénzügyminisztérium friss EDP-jelentésében emelte a pénzforgalmi hiányról szóló várakozását. A forintpiacon ugyanis kedvezően alakult az értékesítés az intézményeknek, sőt a deviza forrásbevonást vissza lehet fogni a tervezetthez képes. Az év utolsó három hónapjára további devizakötvény kibocsátás nincs a tervekben.