„Teljesen ellenzem a technológia szabályozását, mivel árt Európa versenyképességének, ha az Egyesült Államokban jobban lehet tesztelni a mesterséges intelligenciát (MI)” – mondta a legnagyobb európai szoftvercégnek számító SAP vezérigazgatója, Christian Klein a Financial Timesnak a Szilícium-völgyben tett látogatása során.
Hozzátette: ha az unióban túlszabályozzák az adatok felhasználását, de az Egyesült Államokban nem, akkor az öreg kontinens hátrányba kerül. Érdemes megemlíteni: a német vállalat évente 2 milliárd eurót fektet be a mesterséges intelligenciába, ami csak töredéke annak a 100 milliárd dollárnak, amelyet a nagy technológiai óriások idén a területre költöttek.
Nem a SAP vezetője az egyetlen, aki az MI miatt bírálja az uniót: Mark Zuckerberg, a Meta és Daniel Ek, a Spotify vezérigazgatója augusztusban egy véleménycikkben kritizálta a nyílt forráskódú mesterséges intelligenciát érintő európai jogszabályokat.
A milliárdosok szerint a következetlenségek – például az általános adatvédelmi rendelet (GDPR) – hátráltatják a mesterséges intelligencia fejlesztését és bevezetését.
A z Európai Unió tavasszal hozott jogszabályt a mesterséges intelligenciáról: minél nagyobb a társadalomnak okozott kár kockázata, annál szigorúbbak a szabályok, például az adatvédelmi előírások. Emiatt több cég elkerüli az öreg kontinenst: például a Metának Llama néven saját nagy nyelvi modellje van, amelynek a legújabb verziója (Llama 3) áprilisban jelent meg, és ez hajtja a cég Meta AI nevű mesterségesintelligencia-asszisztensét.
A vállalat chatbotja a WhatsApp, az Instagram, a Facebook és a Messenger alkalmazásban érhető el ingyen, de Európában egyelőre nem használható.
A Meta AI képeket generál, kérdésekre válaszol és animációkat készít. Bár az MI általánosságban lenyűgözte a kutatókat, az etikusok és a törvényhozók egyre jobban aggódnak amiatt, hogy a szabályozás nélküli rendszerek milyen károkat okozhatnak a társadalomban. Emiatt egyre több országban fogadnak el törvényeket, aminek az érintett vállalkozások nem mindig örülnek.
A több mint másfél éve elindított ChatGPT villámgyorsan meghódította az internetet, mivel képes az emberi beszélgetés pontos utánzására, szöveget generál, képeket és videókat készít. Tud dalokat komponálni, recepteket, e-maileket szerkeszteni vagy fogalmakat tömören összefoglalni az interneten talált információk felhasználásával.
Mindez felkeltette a riválisok érdeklődését is, és jó néhány cég dobta piacra a saját megoldását, valamint a vállalatok azzal igyekeznek a hírekbe kerülni, illetve növelni az eladásokat, hogy termékeikbe MI-t építenek be. Így tett a Microsoft mellett Elon Musk, de van már orosz chatbot is.
Az OpenAI a legnagyobb tech startup ma világszerte, amelybe dollármilliárdokat pakolnának a különböző befektetők, ám a cég vezetési struktúrája nem igazán emlékeztet normális vállalatra, hiszen az OpenAI eredetileg egyfajta jótékonysági kutatóintézetként indult. Ezzel ugyan a társaság képes volt több tízmillió dollárt összegyűjteni, ám hamarosan kiderült, hogy a mesterséges intelligencia fejlesztése annyira drága, hogy nem lehet pusztán adományokból finanszírozni.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.