Van még mit javítani a magyarok pénzügyi egészségén

Bár a magyarországi háztartások pénzügyi egészsége szorosan összefügg az iskolázottsággal, a jövedelmi helyzettel és a lakóhely településméretével, de a szemlélet- és viselkedésbeli szempontok is erősen befolyásolják az eredményt – derült ki a Magyar Nemzeti Bank országos reprezentatív kutatásából. A felmérés eredményét összesítő MNB Pénzügyi Egészség Index 2024 őszén egy 0–100 pontos skálán 53 pontot mutat, tehát a lakosság pénzügyi egészsége közepesnek nevezhető. Kevésbé pozitív, hogy a lakosság 14 százalékának kritikus, 30 pont alatti az eredménye, miközben a legjobb eredményeket a megfelelő megtakarításokkal rendelkező, pénzügyeiket tudatosabban kezelő, fogyasztási szokásaikat saját jövedelmi viszonyaikhoz körültekintően igazító háztartások érték el.

Pénzügyi egészségünk aktuális szintje mostantól egyénileg is mérhető az MNB Pénzügyi Navigátor oldalán. A pénzügyi ismeretterjesztés terén bevezetett új megoldás jól kiegészíti és továbbfejleszti az eddig alkalmazott pénzügyi kultúra fogalmát és mérését, hiszen a mindennapi pénzügyekhez kapcsolódó, különböző viselkedésformák összesített eredményét jeleníti meg. Az MNB a módszertan meghatározásakor a fogyasztók pénzügyi tudatosságának értékelésébe további elemeket is beemelt, kiemelt figyelmet szentelve a pénzügyi szokások, az anyagi tartalékok és a biztonságérzet, valamint a pénzügyi ellenálló képesség összefüggéseire.

Az idén augusztusban 1500 fő bevonásával, 18–79 év közöttiek körében készült reprezentatív kutatás eredményeként

A kapott eredmény összefüggést mutat a hazai háztartások jövedelmi helyzetével is, a 400 ezer forint alatti nettó jövedelmű háztartásokban élők több mint fele a két legveszélyeztetettebb pénzügyi szegmensbe tartozik. A legnagyobb részhalmazt a pénzügyi egészség szempontjából mérsékelten kockázatos fogyasztók adják, akik 50 és 69 közötti pontszámot értek el a 100-ból, ők a hazai lakosság 35 százalékát képviselik.

Javítani kell a pénzügyi tudatosságot

A magyarok a pénzügyeik feletti kontrollban teljesítettek legjobban, ennek az alindexnek az értéke 60 pont az elérhető 100-ból. Azonban ezen a témakörön belül is mutatkoznak jókora eltérések. Habár saját bevallása szerint a lakosság 63 százaléka mindig vagy legtöbbször figyelemmel kíséri havi költéseit, csupán 44 százalék készít tervet kiadásai és bevételei kezelésére. A leginkább tervezők a 18–29, valamint a 70–79 éves korosztály. Az iskolai végzettség emelkedésével az alindex értéke is jelentősen növekszik: a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők körében ennek értéke mindössze 54 pont, a diplomások értéke 66 pont feletti.

A legalacsonyabb, 48 pontos eredmény a „Megtakarítási képesség és törekvés” alindex esetében mutatkozik. Az önbevallásos, reprezentatív kutatás eredménye szerint a magyarok mindössze 19 százaléka érzi úgy, hogy teljesen vagy eléggé sikerül felkészülnie pénzügyileg a nyugdíjas évekre, 53 százalék azonban úgy gondolja, nem tud megfelelően felkészülni rá. Emellett 49 százalék megpróbál rendszeres jelleggel pénzt félretenni, mintegy 30 százalék azonban nem tud és nem is próbál rendszeresen megtakarítani. A megtakarítási képességet és törekvést mérő mutató a 30 év alattiak körében a legmagasabb (53 pont), míg az 50–59 éves magyarok érték el ezen a téren a legalacsonyabb eredményt. Hosszú távú célokra csak minden harmadik válaszadó (a megkérdezettek mindössze 33 százaléka) takarékoskodik.

Az anyagi helyzet vizsgálatát mérő alindex 56 pontot mutat. Ezen belül a saját pénzügyi helyzetével a lakosság mindössze 19 százaléka elégedett.

• 61 százalék mindig, 
• 9 százalék pedig legtöbbször időben tudja fizetni a számláit.
• 55 százalék érzi úgy, hogy anyagi helyzete korlátozza abban, hogy számára fontos célokat valósítson meg – jelentősen rontva ezzel pénzügyi egészségérzetét.

A nemek szerinti különbségeket vizsgálva nagy a különbség. A férfiak 60 pontos átlagot értek el a mutató alapján, ami jóval magasabb, mint a nők 52 pontos átlaga.

A pénzügyi ellenálló képesség terén a második leggyengébb, 49 pontos eredmény született. Szomorú adat, hogy a lakosság 40 százaléka nem tudna egy hónapon túl megélni fő jövedelemforrásának elvesztése esetén – ezen belül a válaszadók fele még egy hétig sem bírná ki. Váratlan kiadás esetére a magyarok kevesebb mint harmada rendelkezik fél havi jövedelemnek megfelelő tartalékkal, ugyanakkor 47 százalék gondolja úgy, hogy pénzügyi válsághelyzet esetén kapna anyagi segítséget rokonától, ismerősétől.

Az MNB az eredmények ismeretében további lépéseket tervez a lakosság pénzügyi tudatosságának és pénzügyi egészségének javítása céljából. Ennek következő állomása lesz a Pénzügyi Egészség Kalkulátor megjelentetése, amellyel a jegybank Pénzügyi Navigátor oldalára látogatók saját pénzügyi egészségük aktuális szintjét mérhetik meg. A további tervek szerint a felnőtteknek szóló célzott pénzügyi ismeretterjesztés következő lépése a pilot szakaszban lévő MNB Pénzügyi egészség program kiterjesztése.