Többéves csúcson az olaj árfolyama

Több mint kétéves csúcsra emelkedett tegnap a Brent árfolyama: a kurzus 2015 nyarán érte el legutóbb az 59,5 dolláros szintet. A WTI kicsit lemaradva követi, az észak-amerikai referenciaminőség jegyzése csak öthavi csúcsot döntött az 52 dolláros kurzussal. A drágulás havi szinten is erős: a WTI jegyzése több mint 12 százalékot, a Brenté csaknem 15 százalékot emelkedett az elmúlt 30 napban.

A Reuters elemzése az árfolyam-emelkedést két tényezővel magyarázza. Egyrészt azzal, hogy a piac végre elhiszi a legnagyobb olajkitermelőknek: közeleg a piaci egyensúly. Ezt adatok is alátámasztják: a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) e havi jelentése szerint a globális olajszükséglet a várakozásokat meghaladó mértékben nő, az idei második negyedévben 2,4 százalékkal bővült éves bázison. Az IEA az idei olajkereslet-növekedésre szóló előrejelzését napi 1,6 millió hordóra emelte, míg júliusban csak 1,5 millió hordónyit becsült. A jelentés hangsúlyozza, hogy a kereslet a fejlett piacokon is bővül, ráadásul 2013 vége óta először csökkentek a globális készletek. Eközben a Kőolaj-exportáló Országok Szervezetének (OPEC) kitermelése 5 hónap után először csökkent augusztusban, leginkább a líbiai kitermelésben beálló zavarok miatt. Az OPEC múlt heti, bécsi találkozóján a résztvevők mind dicsérték a piac állapotát, és hangsúlyozták: jó úton haladnak az egyensúly felé.

A másik ok a Reuters szerint a kurd népszavazás, illetve a török államfő fenyegetőzése. Recep Tayyip Erdogan államfő korábban azt mondta: ha az észak-iraki kurd auto­nóm régió függetlenségi referendumot tart, akkor a törökök lezárhatják az egyetlen olajvezetéket, amely a térségből Törökországba vezet. A vezeték napi 500-600 hordónyi olajat szállít, a török államfő úgy fogalmazott: „Meglátjuk, kinek fogják tudni eladni az energiahordozót.” A fenyegetőzés miatt a kereskedők úgy vélték: ha kiesik a kurd olaj a kínálatból, jelentősen szűkül a globális kínálat.

A török fenyegetőzés csak átmenetileg emelheti az olaj árát – mondta lapunknak Pletser Tamás. Az Erste Bank olajipari szakértője úgy véli, hogy bár Erdogant érdemes komolyan venni, tényleg lezárhatja a vezetéket, de ez csak időleges kiesést okozna. Az elemző szerint az áremelkedés egyértelműen a masszív keresleti növekedés miatt következett be. Megemlítette még, hogy az amerikai palaolaj-kitermelés nem nő olyan ütemben, mint várták, valamint hogy az Egyesült Államokban működő kutak száma az elmúlt két hónapban hússzal csökkent a Baker Hughes adatai szerint. Pletser úgy véli, elképzelhető, hogy ha az olajár 60-65 dollár körül stabilizálódik, akkor mégsem hosszabbítják meg az OPEC kitermeléscsökkentési megállapodását. Az OPEC-tagok és a megállapodásban részes államok tisztában vannak azzal, hogy ha megszűnik a kvótarendszer, a legtöbb állam emeli a kitermelését, amitől megint kínálati bőség alakulhat ki, és visszaeshet az árfolyam.

A szakértő ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a mostani emelkedési ütemben reálisnak tűnik a 60-65 dollár közötti Brent-kurzus. Öngerjesztő folyamat, hogy a hedge fundok long pozícióinak száma nő az olajra. A Reuters elemzése szerint az alapok 695 millió hordóra vettek fel long pozíciót, ez a legmagasabb adat augusztus eleje óta. Pletser szerint a piac lekövetheti az alapok mozgását, ami tovább emelheti az értékelést.

Az elemző felhívta a figyelmet, hogy az északi-tengeri Brent nagyobb ütemben drágul, mint az észak-amerikai WTI. Mint korábban megírtuk, a két legkeresettebb olajfajta közti spread nagyobbra nőtt a szokásosnál, tegnap már elérte a 7 dollárt. Pletser szerint ez abból adódik, hogy az Egyesült Államokban a hurrikánszezon még mindig infrastrukturális gondokat okoz: a WTI-t most nehezebb leszállítani, mint az egyszerűen hajózható Brentet.