Beállt az eddig felfelé tartó albérleti piac

Megduplázódtak az átlagos lakásbérleti díjak Budapesten az utóbbi öt-hat évben, ma már feleannyi lakást sem találni a 100 ezer forint alatti sávban, mint két éve. Jelenleg 100-150 ezer forintért kínálják bérbeadásra a lakások több mint felét. A budapesti albérleti piacon az átlagár a tavalyi 130 ezer forintról ez év januárjára 140 ezer forintra emelkedett, ami már korántsem akkora drágulás, mint amekkora a korábbi években lezajlott.

Már stagnálnak az árak – derül ki az Ingatlan.com által a Világgazdaságnak kigyűjtött kínálati adatokból. Mint Balogh László, az Ingatlan.com vezető gazdasági szakértője elmondta, a piacfehérítő intézkedések hatása a kínálatban visszaköszön már, a 14 százalékos eho eltörlése nem okozott drasztikus ármozgást, viszont a szerződésekben egyre inkább a reális bérleti díjak köszönnek vissza. Aki hivatalosan adja ki a lakását, annak több marad a zsebében, az ehofizetési kötelezettség miatt tavaly a 83 ezer forintos havi bérleti díj volt a vízválasztó, ma már e fölé is mehetnek a bérbeadók.

Mégis körülbelül 20 százalékkal kínálnak kevesebb lakást bérbe, mint egy éve, de az albérleti piacon nem ez a fő változás, hanem az, hogy az 50–99 ezer forint között kínált ingatlanok aránya a két évvel korábbi 40 százalékról 17 százalékra zuhant. Budapesten ennek következtében már garzont sem nagyon lehet 100 ezer forint alatt találni, 50 ezer forintnál kevesebbért pedig csak bérlőtársat keresnek. Az albérleti piacon a legközelebbi mérföldkő az újlakás-átadási dömping lesz, az idén várhatóan elkészülő több mint 20 ezer ingatlan 20-30 százaléka a bérleti piacon jelenhet meg. Balogh László szerint emiatt jelentősen bővül majd a 150 ezer forintnál drágábban hirdetett kiadó lakások kínálata, és sok bérlő átpártolhat a kisebb rezsi, azaz a jelenleginél szerényebb összköltség miatt az energiahatékony, korszerű ingatlanokhoz, érzékelhetően megtépázva a 100–150 ezer forintos kategória népszerűségét.

Vidéken bérelni

A vidéki nagyvárosokban is megugrottak a bérleti díjak, a legtöbb helyen átlépték a 100 ezer forintos lélektani határt. Különösen a határhoz közeli települések értékelődtek fel az ingázás lehetősége miatt, valamint az egyetemvárosokban és a nagy beruházások környékén ment végbe jelentősebb drágulás. | VG