Zöld és okos is lesz a szuperkórház

A sarokszámok ismertek: 2022-es alapkőletétel és 2026-os átadás. De most hol tartanak az idáig vezető folyamatok?

Egy kórház, főleg egy ilyen hatalmas kórház tervezése jóval összetettebb más épülettípusokhoz képest. Már az igények részletes megfogalmazása is hatalmas munka és felelősség, ráadásul a tervek az innovációnak, a technológia állandó fejlődésének, az orvostudományt érintő napi kihívásoknak, nem utolsósorban pedig a kiváló szakértői csapat kreatív gondolatainak köszönhetően szinte folyamatosan módosulnak, és ez így van rendjén. Én is olvastam, hogy egyesek szerint vontatottan halad a megvalósítás, mert még mindig nem ásnak a munkagépek Dobogón, de hadd mondjak csak két számot: az építészeti terv körülbelül 20 ezer oldal, az intézményfejlesztés terve pedig becsléseink szerint meghaladja a 150 ezer oldalt. Ez is mutatja, mennyire ambiciózus az általunk vállalt határidő.

Van már építési engedély?

Az engedélyezési tervek gyakorlatilag elkészültek, a közeljövőben beadjuk az építési engedély iránti kérelmet az illetékes hatósághoz. Mivel ezt a beruházást nemzetgazdasági szempontól kiemelt jelentőségűvé nyilvánította a kormány, az építési hatóságnak és a mögöttes szakhatóságoknak a szokásosnál rövidebb idejük van az engedély elbírálására és kiadására. Az építési engedély birtokában rendeljük meg a generáltervezőtől a kiviteli terveket, amelyek két szakaszban állnak majd a rendelkezésünkre: először a munkagödör- és mélyépítési kiviteli tervek, ezután pedig a létesítmény magasépítési munkálataihoz tartozó összes kiviteli terv készül el. A mélyépítési kivitelező kiválasztásával jövő tavasszal sor kerülhet az alapkőletételre, azt követően pedig megkezdődhet az építkezés.

A képekre kattintva megnyílik a galéria.

A koronavírus okozta gazdasági válság mennyiben érinti a projektet, akár az állami finanszírozás oldaláról is?

A kormány maximálisan elkötelezett a szuperkórház megvalósítása mellett, ezért a finanszírozással nem lehet probléma.

Milyen technológiai, szolgáltatási és műszaki tartalmi jellemzőkkel tervezik a komplexumot?

Az épület zöld és okos is lesz. A fűtés-hűtést szinte teljes egészében földhő biztosítja, radiátorok helyett mennyezeti fűtés-hűtést alkalmazunk. Megújuló energiaforrásokat és olyan, az energiaszámlát csökkentő megoldásokat használunk, mint például a fényudvarok, amelyek természetes fénnyel látják el az intézményt. Az épület üzemeltetését összetett informatikai rendszerek felügyelik. Kifinomult tájékoztatási rendszer, modern betegirányító rendszer és fejlett kommunikációs technológia jellemzi a DBC-t: audiovizuális támogatás és mesterségesintelligencia-alkalmazások segítik a gyógyító munkát. A fejlett informatikai rendszerekkel kiiktatható a gyógyszertévesztés, intelligens robotokkal oldjuk meg az ételszállítást, a gyógyszerek szétosztását, de még a szennyeslogisztikát is. Digitálisan nyomon követhetővé válik minden lelet, a betegek gyógyszerelése és állapota is. Ezt a komplex informatikai rendszert nemcsak a kórház dolgozói használhatják, hanem a betegek is, hiszen ezen keresztül érik el a saját kezelési dokumentációjukat vagy az internetet. Amikor pedig sor kerül a műszerek beszerzésére, az akkor elérhető legmodernebb gépeket vásároljuk meg.

Milyen létező példákat vettek figyelembe a komplexum kialakításakor?

Az alkalmazott technológiák kiválasztásában azt tartjuk szem előtt, hogy a 2026-ra tervezett átadáskor az akkor legkorszerűbbnek tartott eljárások alkalmazására legyen mód. Ez nem könnyű feladat, hiszen nemcsak a jelenben elterjedt technológiák ismerete szükséges a tervezők, szakértők részéről, hanem a világban most zajló fejlesztéseket is ismerniük kell. A DBC tervezésénél egyszerre kell fogékonynak lenni a jövő trendjeire és érvényesíteni a maximális biztonság, illetve hatékonyság követelményeit. Több, a DBC-hez hasonló funkciójú létesítményt tanulmányoztunk, így a világ legmodernebb kórházaiban jól bevált megoldásokat alkalmazunk, az ott szerzett tapasztalatokat hasznosítjuk. Ugyanakkor a kórháztervezés a járvány nélkül is paradigma­váltás előtt állt, de az utóbbi egy évben mindent újra kellett gondolnunk, amit funkciókról, terekről, gyakorlatokról tudtunk. Az addig rutinnak gondolt, mintakórházakra történő alapozás helyett saját megoldásokat kellett kidolgoznunk. A DBC terveiben a legfrissebb kihívásokra adunk választ.

Mekkora lesz a szuperkórház kapacitása, és honnan fogad majd betegeket?

A tervezéskor az ellátandó térség 1,2 millió lakosának jelenlegi és prognosztizálható ellátási igényeiből indultunk ki. Ezekből adódóan a DBC elsősorban az aktív, komplex, sokszor társszakmai együttműködést is igénylő ellátásokat nyújtja, bármelyik megkövetelt szakmai progresszivitási szinten.

A kórház tervezésekor igyekeztünk előre látni a szokásos szűk keresztmetszeteket, amelyeknél az ellátásban várakozási idők, sorok alakulhatnak ki, veszélyeztetve ezzel a betegek komfortját, a jó minőségű ellátást és az optimális hatékonyságú intézményi működést. Ezért döntöttünk úgy a tervezés során, hogy megemeljük a képalkotó diagnosztikai, onkológiai kezelési és műtőkapacitásokat. A 24 órás sürgősségi ellátás nem területi alapon történik, az ország bármely pontjáról érkezhetnek ide sérült vagy beteg felnőttek és gyermekek. Ezért terveztünk az intézménybe két helikopterleszállót is.

Mindez hogyan alakítja majd át a kórházi struktúrát Budapesten és az érintett területeken?

A DBC természetesen integrálódik a hazai közellátásba. Átveszünk más kapacitásokat, például a Szent Imre Egyetemi Oktatókórházból is. Az intézmény egyáltalán nem képez többletkapacitást a rendszerben.

Említette a kapcsolódó közlekedési fejlesztéseket. Milyen elemei vannak ennek?

Ez a feladat a Budapest Fejlesztési Központ Nonprofit Zrt. (BFK) felelősségi körébe tartozik. A DBC megközelíthetőségéhez szükséges infrastrukturális fejlesztések előkészítéséről a napokban kormányhatározat is megjelent, amely erre a célra az idén és jövőre mintegy 673 millió forint költségvetési forrást biztosít. Tudomásunk szerint a BFK hamarosan eredményt hirdet a DBC közúti megközelítésének tervezéséről. (Ennek a látványterve megtalálható a www.vg.hu online képgalériájában – a szerk.) A Dobogó ideális helyszín a közlekedés szempontjából is. Ahogy már mondtam, a DBC 24 órás sürgősségi ügyeletet tart, és 1,2 millió ember ellátásáért lesz felelős, az ebből fakadó környezeti terhelést Budapest sűrűn lakott, belső részei nem bírnák el. A közlekedési hálózat bővítésénél fontos szempont, hogy a lehető legtöbb közlekedési móddal – így például kerékpárral is – el lehessen jutni az intézményhez.

Épülhet-e a DBC-n kívül is szuperkórház?

Magyarország egészségügyi fejlesztési stratégiája Budapesten és Pest megyében négy centrumkórház létrejöttével számol, de ezek közül csak a DBC zöldmezős beruházás, a többi bővítés és korszerűsítés. A DBC működésének hatékonysága bizonyítja majd a beruházás életekben mérhető erkölcsi és anyagi megtérülését is. A magyar egészségügy átállhat az erőforrásokat koncentráló stratégiára. Ezzel párhuzamosan a lehető legmagasabb szintre kell emelni a hazai sürgősségi ellátást, csökkenteni kell a kórházi kezelések időtartamát, és növelni az egynapos sebészeti ellátások számát. Emellett kulcsfontosságú az alapellátás nagyfokú megerősítése és az egészségügyi prevenció.

A DBC megvalósulása a projekt méretéből fakadóan is politikai konszenzust feltételez. Megvan-e ez, kormányokon átívelő beruházásról van-e szó?

Sajnos ezt én nem látom, pedig a DBC létjogosultsága – nemcsak a szakmai szempontok miatt – megkérdőjelezhetetlen. A felmérések szerint az emberek több mint 80 százaléka pártállástól függetlenül támogatja a beruházást. Ennek ellenére a kezdetektől fogva folyamatos politikai támadások érik a szuperkórházat, és arra számítunk, hogy a választások előtt ez csak fokozódik. A Dél-budai Centrumkórház felépítését csak ez a kormány garantálja, mert egyértelműen elkötelezett az emberek egészsége, a magyar egészségügy fejlesztése mellett.