A lakossági napelemhasználatra épít a kormány

Az energetikára 262,49 milliárd, a körforgásos gazdálkodásra való átállásra 103 milliárd, a vízgazdálkodás fejlesztésére 44,35 milliárd forint jut Magyarország Helyreállítási és alkalmazkodási terve (HET) szerint, amely a megjelölt célokra az uniós helyreállítási alapban rendelkezésre álló Helyreállítási és ellenállóképességi eszköz (RRF) forrására támaszkodna. A teljes terv kilenc komponensből áll, megvalósításukhoz Magyarország 2511,27 milliárd forintnyi uniós forrást kíván igénybe venni.

A legnagyobb az egészségügyi komponens költségvetése lenne (857,04 milliárd forint),

ezt követi a Világgazdaság által már részletezett zöld közlekedés. (631 milliárd forint). A most tárgyalt, három fenti területre együtt 409,84 milliárd jutna, a teljes keret hatoda. Ez az együtt közel 410 milliárd forint a felét sem éri el a HET előző változatában szereplő 944 milliárdnak, amelyből azért kellett lefaragni, mert a kormány a kilenc komponens együtt 5797 milliárd forintos uniós forrásigényét is 2511 milliárdra kurtította, miután úgy döntött, hogy a helyreállításhoz egyelőre nem vesz uniós hitelt. Így a vízgazdálkodási feladatokra a korábban kalkulált támogatásnak csak a 27 százaléka jut, az energia területének bő 61, a körforgásos átalakulásnak pedig bő 29 százaléka.

A vízgazdálkodás területén (D komponens) így is kiemelt feladat maradt az alapvető szolgáltatásokhoz való egyenlő hozzáférés megteremtése, elsősorban a vízhiányos területek vízpótlásával.

A nagy projektek három térséget érintenek.

A Duna-Tisza-közi Homokhátságon a vízhiányos ökológiai állapota javításának I. üteme zajlik majd. Ez Magyarország egyik legszárazabb területe, akadozó vízellátása miatt pedig állóvízzé válhat a Natura 2000 védettségű vízfolyás az év nagy részében, teljesen megváltoztatva a helyi élővilágot.

A második nagy munka során kotorják, mélyítik a Keleti-főcsatorna és övcsatornái egyes szakaszait. Ez a térségi vízátvezetést célzó beruházásnak már a II. és a III. szakasza lesz. Végül javítják a Rábaköz és a Tóköz vízpótlását, mert e területeken csökkennek a természetes ívóhelyek, ivadéknevelő vízterületek. Mindhárom projekt esetében telepítenek monitoring rendszert, és külön pénzt szánnak a vízgazdálkodáshoz kapcsolódó szemléletformálásra és környezetvédelmi teendőkre.

Az energetikai, zöld átállás (F komponens) részben a lakossági napelem használatra és a fűtéskorszerűsítésre összpontosít.

Részben ehhez kapcsolódóan van fókuszban a villamosenergia-hálózatok korszerűsítése is, ami elengedhetetlen, ha az energia termelésen belül ugrásszerűen nő a korlátozottan szabályozható eszközök termelése és aránya. A HET szerint az áramtermelés karbonmentessé tétele érdekében mintegy 175 megawatt (MW) új beépített megújuló energiatermelési kapacitást kell létrehozni háztartási méretű, azaz 50 kilowattosnál kisebb kiserőművekkel. A villamos energia rendszert alkalmassá kell tenni e többlet energia biztonságos és rugalmas befogadása, hozzáférést kell adni a zöldáram használatához és a korszerű fűtési megoldásokhoz juttatni az energiaszegény háztartásokat.

A HET magyarázata szerint a megújuló energia kapacitások további bővítése nélkül 2030-ra nem csökkenthető az üvegházhatású gázok kibocsátása 55 százalékkal, ahogyan az a megemelt uniós célben szerepel. A klímasemlegesség érdekében egyébként is erőteljesen kell emelni a villamos energia részarányát az energiafelhasználáson belül, de emiatt nő a rendszer terhelése, nagyobbak lesznek a csúcsterhelések is, közben pedig a fogyasztók áramigénye is emelkedik a következő, mintegy 10 évben.

Magyarország stratégiai célja, hogy a szén-dioxid-mentes villamosenergia-termelés aránya a jelenlegi 60 százalékról 2030-ra 90 százalékra emelkedjen, és a hazai beépített fotovoltaikus kapacitás 2030-ra meghaladja a 6000 MW-ot, 2040-re pedig megközelítse a 12 000 MW-ot a jelenlegi 2 000 MW-ról

– olvasható a dokumentumban. A lakossági hőszivattyúk beépített teljesítményének 2030-ra meg kell közelítenie a 400 MW-t a 2017-es 62 MW és a 2019-es 148 MW után.

A körforgásos gazdaság (G komponens) kapcsán hatékony, innovatív hulladékkezelést taglal a terv, kiemelve a hulladékok újrahasznosításra való előkészítését. Határidő és hulladékfajta szerint bontásban közli az elvárt újrafeldolgozottsági arányokat, amelyeknek az összes csomagolási hulladék átlagában 2030-ra el kell érnie a 70 százalékot. A 2018-as adat 46,6 százalék volt. A hulladékgazdálkodási értéklánc egésze mentén beruházásokra van szükség a szelektív gyűjtés, válogatás, tárolás, és az újrahasznosításra való előkészítés érdekében.

Kiemelten kell fejleszteni a bio-, a textil- és a veszélyes hulladék gyűjtőrendszerét, és építeni kell egy új, előkezelésre is alkalmas válogatóművet.

Mindez együtt mintegy 120 milliárd forintba kerülne, ennek a fele származna az RRF támogatásból.