Töretlen az ingatlanár növekedés a hazai piacon, idén az első három negyedévben országosan 14 százalékos emelkedés látható az előző év azonos időszakához képest – derül ki az OTP Jelzálogbank legfrissebb Lakóingatlan Értéktérképének adataiból. Nagyok a különbségek az ország területei között, van olyan megye, ahol az árak harmadukkal emelkedtek egy év alatt, néhol viszont 10 százalékkal sem. A lassulás és a piac átrendeződése elkerülhetetlen, de nem mindenhol és nem azonos mértékben.
VG
2019.12.12, 12:22
Megosztom a cikket
Az utóbbi hónapokban a közbeszédet az ingatlanpiaci növekedés megtorpanása, a kereslet drasztikus csökkenése határozta meg, azonban a hivatalos adásvételi adatok szerint ez a megközelítés egyelőre nem teljesen állja meg a helyét. Az igaz, hogy a fővárosban látványosan visszaesett a tranzakciószám és Budapesten már csak az összes eladás ötödét bonyolították a korábbi egyharmad helyett, de az áremelkedés itt sem állt meg, sőt
a XVI. és a XIX. kerületben például 30 százalékkal nőttek az átlagárak.
A fővárosi piacon – részben a befektetési célú lakásvásárlás visszaszorulása miatt –
azokban az olcsóbb, jellemzően külső kerületekben tudtak látványosan emelkedni az árak, ahol főleg magánvásárlók kerestek lakást, családi házat.
Fotó: Shutterstock
Jellemző, hogy a belsőbb, a befektetők számára vonzó kerületekben már sokkal lassabb a drágulás, az I. és V. kerület található a rangsor végén. Az utóbbiban azonban
az 1051-es irányítószám alá eső városrész átlépte az 1 millió forintos átlagos négyzetméterárat, így Magyarország legdrágább területévé vált idén.
„Az ingatlanpiac dinamikája az elmúlt három negyedévben nem csak forgalomban, hanem árnövekedésben is a vidéki területek felé tolódott.
A legnagyobb emelkedést azok a megyék, megyeszékhelyek mutatják, amelyek az elmúlt években is igen népszerűek voltak; több nagyobb terület is kirajzolódik, ahol látványos drágulás mehetett végbe.
A legnagyobb ilyen összefüggő térség a Közép-Dunántúli Régió, ahol 30 százalék körüli az éves áremelkedés mértéke, ezt nagy részben az ipar és a munkaerőpiac fejlődése magyarázza. Veszprém, Komárom-Esztergom és Fejér megyében tehát még mindig megéri ingatlanbefektetésben gondolkodni” – mondta Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője.
idén 36 százalékkal, két év alatt pedig összesen 73 százalékkal nőtt az átlagos ingatlanár, így aki itt fektetett lakóingatlanba
– a lakásállomány sajátosságai miatt elsősorban lakótelepi lakásba –, nagyon jól járhatott.
Veszprém megyében és Veszprémben is 30 százalékot meghaladó ütemben drágultak a lakóingatlanok, igaz itt a Balaton-felvidék népszerűsége is felfelé hajtotta az árakat.
Az északi part áremelkedésben jócskán lehagyta a délit. Bár a Marcali járásban, ha minimálisan is, de csökkent az átlagár, a Tapolcai és Balatonfüredi járásban ugyanakkor a 30 százalékot is meghaladta az áremelkedés mértéke. A sokáig messze legdrágább megyeszékhelyet, Győrt, immár négy másik megyeszékhely is veri: a Dunától nyugatra Veszprém és Székesfehérvár, keletre pedig Kecskemét és Debrecen. Utóbbi a legdrágább és egyetlen megyeszékhely, ahol mára az átlagos négyzetméterár átlépte a 400 ezer forintot.
Valkó Dávid szerint a következő két-három évben a különböző állami támogatások, az új, építkezést vagy lakásvásárlást ösztönző szabályozások elnyújthatják a felívelő pályát, utána azonban stabilizálódhatnak az árak.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.
