A könyvkiadók 30-40 százaléka nagy bajban van, óriási veszteséget szenvedett el a koronavírus-járvány miatt
– mondta a Világgazdaságnak Gál Katalin, a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének (MKKE) elnöke. Az MKKE kutatása szerint az év első kilenc hónapjában a könyveladásból származó árbevétel 59 könyvkiadó adatait vizsgálva 62 százalékuknál csökkent az előző év azonos időszakához képest, 17 százalékuknál viszont nőtt, az utóbbiaknál akár 10-40 százalékkal.
Az újonnan megjelent könyvek száma 76 százalékkal csökkent, pedig a kiadók 18 százaléka azt közölte, hogy idén több új könyvet jelentetett meg, mint a tavalyi bázisidőszakban.
A szervezet égisze alatt 120-125 könyvkiadó van, a magyar könyvtermés 90 százalékát meghaladó könyvállományt visznek piacra. Mintegy 30-40 könyvkiadó felett lebeg a Damoklész kardja. Az, hogy ezek a cégek megmaradnak-e, nem most dől el, sok vállalkozás ugyanis jegeli a működését, vagy abba is hagyja. Több helyen a tulajdonos a saját forrásait fekteti be, a kisebb kiadók pedig könnyen hoppon maradhatnak, mert az állami segítség mértéke esetükben elhanyagolható – véli Gál Katalin.
A könyvkiadók éves árbevételének mintegy 30 százaléka decemberben keletkezik. Egyelőre nehéz megmondani, hogy a pandémia miatt 2020-ban egy vagy két számjegyű csökkenést könyvelhet-e el a szektor, tavaly a forgalom 55 milliárd forint volt
– sorolta az adatokat az elnök. Az MKKE elnökségének tagjai szerint a könyvipar is a koronavírus elleni oltásra vár, abban bíznak, hogy a jövő év második fele már kedvező fejleményeket hozhat.
Az idén a Tárki felmérte a magyarok olvasási, könyvvásárlási szokásait. A közvélemény-kutató adatai szerint a felnőttek több mint fele soha nem vásárol könyvet, csak 13 százalékuk olvas rendszeresen, legalább hetente, egyharmaduk alkalomszerűen. A 2005-ös eredményekhez viszonyítva 12 százalékponttal esett a bármilyen rendszerességgel könyvet olvasó felnőttek aránya, s a vizsgált időszak egészét tekintve 2020-ban a legalacsonyabb mind a rendszeresen, mind az alkalomszerűen olvasóké. A lakosság negyede évente néhány alkalommal, 9 százaléka legalább félévente, 7 százaléka pedig legalább negyedévente vásárol könyvet, százból egy ember pedig minden hónapban költ könyvre.
A könyvrajongók átlagosan 12 661 forintot költöttek könyvre a kitöltést megelőző egy hónapban (2020. május–július), de nagy a szórás, hiszen a legalacsonyabb említett összeg 300 forint volt, a legmagasabb pedig százezer. Ugyanebben az időszakban a vásárlók negyede ötezer forint alatt költött, a könyvmolyok harmada pedig öt–tízezer forint közötti összeget szánt könyvre. Az olvasás szerelmeseinek szűk egyharmada tíz–húszezer forint közötti összeget, míg egytizedük húszezer forint felettit fizetett a könyvesboltokban vagy a webáruházakban. Ami az éves költést illeti, a könyvvásárlók 8 százaléka költött az elmúlt egy évben legfeljebb tízezer forintot könyvre, 17 százalékuk tíz–húszezer forint között, és csupán 15 százalék volt azoknak az aránya, akik átlépték a százezer forint feletti összeget. A könyvimádók nagy része – 97 százaléka – a nyomtatott könyvet részesíti előnyben, miközben e-könyvet a harmaduk vett, hangoskönyvet pedig majdnem minden tizedik.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.