2018-ban összesen 7,7 milliárd forint értékben, mintegy 78 ezer tonna aszfaltot használt fel a Magyar Közút Zrt. a lokális burkolatjavítási munkák során, vagyis a nagyfelületű burkolatjavításokon és teljes körű felújításokon felül – közölte a VG.hu-val a társaság.
Idén is ekkora volumenű anyagot használhatnak majd fel kátyúzásra az előre meghatározott központi forrásból a cégnél, amely a 32 000 kilométernyi országos közúthálózat üzemeltetési és fenntartási feladatait látja el az M5-ös és M6-os autópálya kivételével. Minden más – mintegy 140 ezer kilométernyi út – önkormányzati kezelésben van.
Tavaly a kátyúzási munkák mellett az utóbbi évek legnagyobb útfelújítási programjait indították el, ezek során csaknem 1000 kilométernyi szakasz újult meg.
Ezen programok idén is folytatódnak kiegészülve a Magyar falu programban szereplő újabb útfelújítási projektekkel, amely mintegy 430 kilométernyi, döntő többségében mellékút felújítását jelenti, ott, ahol a legtöbb burkolathibával találkozhatnak a közlekedők.
A Magyar Közút a lokális javítási munkákat az utak úthálózati szerepe alapján végzi, a forgalmasabb útszakaszokon található hibák javítása élvez elsőbbséget. Első körben a gyorsforgalmi utakon, majd a főutakon, végül a mellékutakon avatkoznak be a szakemberek.
A tartósabb és hatékonyabb burkolatjavítási munkák elvégzésére tavasztól őszig van lehetőség, a teljes körű felújítások is ebben az időszakban valósulhatnak meg.
Az útfenntartó Országos Közúti Adatbank osztálya évente készít részletes összesítést az állami, országos közúthálózat állapotáról. A legfrissebb, 2017 év végi összegzés alapján a közutak burkolata meglehetősen siralmas állapotban van.
Az ötfokú (jó/megfelelő/tűrhető/nem megfelelő/rossz) skálán
a Magyar Közúthoz tartozó teljes kiépített úthálózat több mint fele (54 százalék) a leggyengébb, „rossz” burkolati besorolású, ez több mint 17 ezer kilométernyi utat jelent.
Ezzel szemben az útfenntartó kezelésében álló utak mindössze tíz százalékának felülete jó minőségű.
A főhálózat 40 százaléka, a mellékhálózat 60 százaléka rossz burkolatú. Komárom-Esztergom megyében a legkedvezőtlenebb a helyzet, ott a közutak 73 százaléka rossz burkolatú. Nógrádban 70, Győr-Moson-Sopronban 69 százalék ez az arány. A legkevésbé a Pest megyei utak leharcoltak, a leggyengébb besorolást az ottani úthálózat valamivel több mint negyede érdemelte ki.
A kátyú legfőbb oka az aszfaltba beszivárgó csapadék, amely hideg időben megfagy, és szétfeszíti az útburkolatot.
A hazai autóutak átlagéletkora közel 40 év, amely szintén szerepet játszik abban, hogy sérülékeny az úthálózat.
A kátyúk okozta károkért az út üzemeltetője felelős, és a kár bejelentését is az üzemeltetőnél kell megtenni a pórul járt autósoknak. A közutakon a Magyar Közút Nonprofit Zrt., a fővárosi utak esetében a Budapest Közút Zrt., a vidéki településeken pedig az önkormányzatok illetékesek.
A Magyar Közúthoz 2018-ban 1536 úthibához kapcsolódó kárbejelentés érkezett. Ebből összesen 639 esetben bizonyult jogosnak a bejelentés, ezekre összesen 43,2 millió forintot fizetett ki az útkezelő – ez bejelentésenként 67,6 ezer forintot jelent átlagosan.
Fontos tudni ugyanakkor, hogy az út kezelője a kátyúkár megtérítését elutasíthatja,
Éppen ezért nagyon fontos a káreset megfelelő dokumentálása. A tavaly 33 ezer esetben a gépjármű-tulajdonosok segítségére siető Europ Assistance Magyarország javasolja, hogy
A kártérítés esélyét az évi néhány ezer forintos kátyúbiztosítás azonban alapvetően növeli, melynek megkötése casco biztosítás birtokában is indokolt a Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetsége (FBAMSZ) szerint, mivel a casco csak jelentősebb károsodás esetén releváns:
a kátyúkárok átlagos költsége 30-35 ezer forint, csak kirívó esetben ugrik 100 ezer forint fölé, vagyis a legtöbbször a casco minimális önrészének mértékén belül marad.
A legjobb persze, ha sikerül megelőzni a bajt, melyhez az alábbi vezetéstechnikai tanácsokkal szolgál a FBAMSZ:
A Magyar Közút Zrt. Útügyi Műszaki Előírásaiban szereplő meghatározás szerint a kátyú az utak használata során a forgalmi igénybevétel és a környezeti hatások nyomán létrejött, a szerkezet bomlásával járó károsodás, egy vagy több pályaszerkezeti réteg kisfelületű (legfeljebb 20 négyzetméter) folytonossági hiánya, ami az út használatát nehezíti, a balesetveszélyt növeli, a közlekedési eszközöket fokozottan igénybe veszi, az utazás kényelmét rontja.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.