A kutatás jobb az akciózásnál

Az igazi művészet az eltérő álláspontok közös nevezőre hozása – fogalmaz Kerekes Sándor, az Országos Környezetvédelmi Tanács (OKT) új elnöke, aki feladatai között a kompromiszszumteremtést tartja a legfontosabbnak a testület tudományos, „zöld” és munkáltatói oldala között. A Budapesti Corvinus Egyetem rektorhelyettese azután került a kormány tanácsadó szervezetének élére, hogy a testület vezetését a kétéves rotációs rendszer keretében a tudományos oldal vette át. A tanács munkája nem új a számára, mivel eddig az OKT alelnöke volt. Megtiszteltetésnek tartja, hogy a hazai környezetvédelem doyenjét, Láng István akadémikust követheti az elnöki poszton.

Ma a társadalomnak csupán 3-5 százaléka „aktív” környezete védelmében, de egyre többen gondolkodnak el azon, hogy nem ez „a lehető világok legjobbika” – érzékelteti a szemléletbeli változásokat Voltaire Candide-jából vett idézettel Kerekes Sándor. Alternatív közgazdászként és egyetemi oktatóként már a 80-as években felismerte, hogy nem jó, ha mindig a gazdasági érdekek kerülnek előtérbe, mert ez a Föld tönkretételéhez vezet, „és akkor gazdaság sem lesz”. E véleményével húsz évvel megelőzte korát, hiszen mára a környezetvédelem – végre a politikában is – fontos témává vált. Ugyanakkor megállapítja: megfelelő végzettség mellett nem kell zseninek lenni ahhoz, hogy az ember a várható változásokat észrevegye.

Szerinte nálunk ugyancsak a fenntartható fejlődésre kell törekedni, de a magyar társadalom is hajlamos arra, hogy csak a látványos ügyekkel – a folyók állapotával, a hulladékelhelyezési gondokkal – foglalkozzon. Az igazi nagy veszélyt azonban – szögezi le – nem ezek, hanem a „láthatatlan” problémák jelentik: ilyenek a levegőben vagy a vízben található, még ismeretlen szerves molekulák, illetve azok a kockázatok, amelyek abból származnak, hogy bizonyos kutatások eredményeit (a genetikailag módosított vetőmagvakat, egyes élelmiszer-adalékokat) túlságosan gyorsan használnak fel a gyakorlatban. Ebből aztán pánikot kiváltó élelmiszer-biztonsági ügyek lehetnek, mint amilyen a közelmúltban a szarvasmarhák szivacsos agysorvadása (BSE) is volt.

Semmi sem lehet gyakorlatiasabb a jó elméletnél – érvel Kerekes Sándor amellett, hogy miért tartja fontosabbnak a kutatómunkát az „aktivista” környezetvédelmi tevékenységnél. Egyrészt nem Don Quijote-alkat, másrészt pedig úgy ítéli meg, hogy vannak olyanok, akiknek az a dolguk, hogy szabadon gondolkodjanak, és eredményeiket megosszák a társadalommal. Én is arra törekszem, hogy az embereket olyan, elméletileg megalapozott információkhoz juttassam, amelyek alapján el tudják dönteni, miként éljenek, ha környezetüket is meg akarják őrizni – fogalmaz az OKT elnöke.

Országos Környezetvédelmi Tanács

A kormány tanácsadó szervezete 1996-tól működik, a testületben az MTA, a zöldszervezetek és a munkáltatók vesznek részt hét-hét taggal.

A tanács társelnöke a mindenkori környezet-védelmi miniszter.

Kerekes Sándor (60)

A Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen és az ELTE TTK-n tanári diplomát szerzett kémia-áruismeret szakon 1971-ben, majd a közgazdaság-tudomány kandidátusa lett 1986-ban.

2000-től a Környezet-tudományi Intézet igazgatója,

2003-tól a Magyar Tu-dományos Akadémia doktora,

2008 januárja óta pedig a Budapesti Corvinus Egyetem tudományos és oktatási rektorhelyettese. Hobbija a borászkodás az Ászár–Neszmélyi borvidéken.

Országos Környezetvédelmi Tanács

A kormány tanácsadó szervezete 1996-tól működik, a testületben az MTA, a zöldszervezetek és a munkáltatók vesznek részt hét-hét taggal.

A tanács társelnöke a mindenkori környezet-védelmi miniszter.

Kerekes Sándor (60)

A Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen és az ELTE TTK-n tanári diplomát szerzett kémia-áruismeret szakon 1971-ben, majd a közgazdaság-tudomány kandidátusa lett 1986-ban.

2000-től a Környezet-tudományi Intézet igazgatója,

2003-tól a Magyar Tu-dományos Akadémia doktora,

2008 januárja óta pedig a Budapesti Corvinus Egyetem tudományos és oktatási rektorhelyettese. Hobbija a borászkodás az Ászár–Neszmélyi borvidéken.-->