Óvatos egészségügyi reform

- Hogy érzi, tart-e még a két hónapja önnek megszavazott bizalom, amelyet történetesen lapunk egészségügyi konferenciáján tapssal is kifejezett úgy 240 ember, köztük az ellenzék egészségpolitikai vezérei, amikor bejelentette: javasolni fogja a kormánynak a pénztártörvény visszavonását?

- Miután a javaslatot elfogadta a kormány, s az Országgyűlés megszavazta az egészségbiztosítás átalakításáról szóló jogszabály visszavonását, remélem, nem csalódtak a támogatóim.

- Nem kell csalódniuk akkor sem, ha megismerik az ön irányításával a következő két évre készített s ezen a héten a kormány elé kerülő egészségügyi koncepciót?

- Komplett anyagot készített az Egészségügyi Minisztérium, amely az egészségbiztosító és az ágazat fejlesztését, átalakítását tartalmazza. Olyan biztosítási modellt dolgoztunk ki, amelyben megmarad az egy egészségbiztosító, de a hét régiónak megfelelően szerveződik. Azért döntöttünk a regionalitás mellett, mert az egészségügyi intézményrendszer is ilyen alapon épül föl. Így kezelhetők a legjobban a területi egyenlőtlenségek, így teremthető meg az esélyegyenlőség a gyógyításban.

- Mennyiben különbözik ez a szocialisták által korábban megfogalmazott regionális egészségbiztosítási rendszertől?

- Amennyiben eltelt pár év, amely alatt sok minden történt az ágazatban, átalakult az intézményrendszer. Elképzelésünk szerint a megyékben és kistérségekben ügyfélszolgálatokat hoznának létre, hogy a biztosítottak a lakóhelyükhöz közel vehessék igénybe az egészségügyi szolgáltatásokat, valamint a pénzbeli ellátásokkal kapcsolatos ügyek intézését. Ez előnyös a betegeknek s költségkímélő a biztosítónak. Szükség lesz a hozzáférési és az ellátás minőségét garantáló jogszabályok megalkotására.

- Mikor és milyen formában kezdi el munkáját az új biztosító, tervezik-e a gazdasági társasággá alakítását?

- Terveink szerint az új biztosító 2009. január 1-jétől kezdi meg a működését, de nem tervezzük gazdasági társasággá alakítását.

- Korábban szó volt arról, hogy a biztosító maga döntheti el, hogy mely kórházakkal, szakrendelőkkel, orvosokkal köt finanszírozási szerződést.

- Az új biztosító szerződéskötési kötelezettsége a jelenleginél valóban lazább lesz, viszont megerősítjük az ellenőrzési funkcióját. A most működő körülbelül négyszáz fős ellenőrző orvosi hálózatot jelentősen kibővítjük, jól képzett és persze jól megfizetett ellenőrző orvosokat kívánunk foglalkoztatni. Ehhez szükség lesz persze informatikai fejlesztésekre is.

- Kell-e fizetni a betegnek, ha más régióban kívánja gyógyíttatni magát?

- Ha a kiszemelt kórháznak van kapacitása a területen kívüliek ellátására, a beteg eltérhet a beutalási rendtől. Akkor nem kell részleges térítési díjat fizetnie, ha az ellátását a beutaló orvosa kéri, s a területen kívüli kórház nyilatkozik a páciens fogadásáról. Részleges térítési díjat pedig akkor kérhet a fekvőbeteg-gyógyintézet, ha beutaló nélkül érkezik a beteg, vagy a beutalón más intézményt tüntetett föl a gyógykezelést kérő orvos.

- Kapacitás talán még lenne is, ám általános gond, hogy a biztosító keményen korlátozza az intézmények teljesítményeit. A volumenkorlát miatt több kórház veszteséges, mivel a társadalombiztosító által engedélyezett teljesítménykeret fölött ellátott betegek után nem fizet a biztosító. Többször volt már szó a teljesítményvolumen-korlát eltörléséről.

- Szakmai egyeztetéseket folytatunk a Magyar Kórházszövetséggel, az Egészségügyi Gazdasági Vezetők Egyesületével és a többi szakmai szervezettel. Megállapodtunk abban, hogy először közösen felmérjük a kórházak gazdálkodási helyzetét, ez adhat választ arra például, hogy miért adósodott el egy-egy intézmény. Csak egy korrekt értékelés után lehet dönteni a változtatásokról, így a gyógyítás korlátozásának oldásáról.

- Többen megkongatták a vészharangot, úgy vélik, hogy újabb kórházkarcsúsításokra készül a tárca.

- Nem tervezünk kórházbezárásokat, kórházi ágyszámcsökkentést. A tavaly hatályba lépett törvény ugyanis 80 ezerről 71 ezerre mérsékelte a kórházi ágyak számát. Ezen belül az aktív ágyak 60 ezerről 44 ezerre csökkentek, a krónikus ágyak száma pedig 20 ezerről 27 ezerre bővült. A kormány 39 súlyponti kórházat jelölt ki, ezekben a nap 24 órájában sürgősségi ellátást és speciális beavatkozásokat végeznek. Mivel a törvény végrehajtásában akkor nem vettek részt a regionális egészségügyi tanácsok (RET), nem állapodtak meg a területükön lévő intézmények szerkezetének átalakításában, az ágyszámokról az akkori miniszternek kellett döntenie. Így fordult elő, hogy a lakossági szükségletek és a kórházi kapacitások helyenként nem fedték egymást. A kapacitásokról szóló törvény azonban előírja az évenkénti felülvizsgálatot, így június végéig a RET-ek elkészíthették a változtatási javaslataikat. Erről a kórházak fenntartói július végéig döntenek, az azt követő öt napon belül kell tájékoztatniuk a minisztériumot, a biztosítót és az ÁNTSZ-t.

- Alig száradt meg a pecsét a miniszteri kinevezésén, máris nagy elismerést kiváltó intézkedést hozott azzal, hogy kárpótolták a háziorvosokat a népszavazás által eltörölt vizitdíj miatt.

- Még OEP-főigazgatóként, a kormányfő megbízásából tárgyaltam a kamarával és az Országos Alapellátási Intézettel a bevételkiesés ellentételezéséről. Megállapodtunk abban, hogy teljesítményhez kötött többletjuttatást kap a 6800 háziorvos, ez nagyjából megfelel az átlagosan 150-160 ezer forintnyi vizitdíjkiesésnek. A színvonalasabb betegellátást segítendő többletforrást kapnak azok a praxisok, ahol a már alkalmazott nővér mellett további szakdolgozót vesz föl az orvos, 50 forinttal díjazzuk a páciensek taj számának ellenőrzését, s többletpénzzel ismerjük el a szakképesítéseket.

- Egy közelmúltban tartott konferencián sötét képet festettek az előadók a magyar egészségügyi emberierőforrás-helyzetről. Kevés az orvos, hiányoznak a szakdolgozók a kórházakból. Tetézi a bajt az elöregedő orvosi kar, miközben a fiatalok menekülnek a hazai egészségügyből. Mit tesz ez ellen a miniszter?

- Ősszel a kormány, majd a parlament elé kerül a képzéssel és a szakképzéssel kapcsolatos tervünk, amelyben a kompetenciákat is újrafogalmazzuk, szeretnénk, ha ismét méltó rangja lenne a gyógyítást végzőknek.

- Két éve miniszteri biztosként kidolgozta a járóbeteg-szakellátás átalakításának koncepcióját, amelyet ha elfogadott volna a kormány, talán sikeresebb lehetett volna a kórházi szerkezetváltás.

- Történtek fejlesztések a járóbeteg-szakellátásban az elmúlt évben, ezt a kistérségi pályázatokkal tovább folytatjuk. Lehetővé tesszük a fenntartóknak, hogy a lakossági szükségletekre építve átcsoportosítsák az egyes intézmények vagy orvosi szakmák kapacitásait, emellett új szakrendelések befogadását is tervezzük. Bővítjük az egynapos beavatkozások kapacitását és az így elvégezhető ellátások körét, erre szeptemberben pályázatot írunk ki. Bővítjük a nappali kórházi ellátást is, felesleges ugyanis, hogy bárki egy-két órás napi gyógykezelés miatt 24 órát töltsön bent fekvő betegként. Azt szeretnénk, ha a betegek az állapotuknak megfelelő helyen és ellátási szinten kapnák meg a befejezett ellátást, ha feleslegesen nem küldözgetnék őket egyik intézményből a másikba. S ismét hangsúlyozom: szigorúan ellenőrizzük az ellátás minőségét.

- A napokban törölte el az Alkotmánybíróság a gyógyszercégek orvoslátogatóira kivetett évi ötmillió forint regisztrációs díjat.

- A határozatot tudomásul vettük, nincs döntés arról, hogy milyen formában pótoljuk a tb-kasszából kiesett összeget. Ahogy miniszteri beiktatásomat követően ígértem, felújítjuk a korábban működött gyógyszerügyi bizottságot, amelyben az ipar, a finanszírozó képviselőivel megpróbáljunk a felek sajátos érdekeit összehangolni. Létrehozunk egy szakmai bizottságot a gyógyászati és orvostechnikai eszközök forgalmazóival is, hogy megvizsgáljuk, milyen változtatásokra lenne szükség ezen a területen.

- Két hónapja ült át az OEP főigazgatói székéből a miniszteri bársonyszékbe. Milyen ma az egészségügy első számú emberének lenni?

- Nehéz. Sok a feszültség, de megpróbálok mindenkivel egyeztetni, s ha lehet, konszenzussal hozni döntéseket.

A Tatabányai Megyei Kórházban segédorvosként kezdte a munkát 1979-ben, majd a fővárosi Károlyi-kórházban töltött három év után a Fővárosi Önkormányzat Balassa János-kórházában alorvos, főorvos, majd az intézmény igazgatója lett. Dolgozott a Terézvárosi Egészségügyi Szolgálatnál.

Az OEP finanszírozási főosztályának vezetését vállalta el 1996-ban. 2005–2007 között az OEP főigazgató-helyettese, eközben a járóbeteg-szakellátás átalakításának, a mentőszolgálatnak a miniszteri biztosa volt. 2007. október 29-től az OEP főigazgatója. 2008. május 5-től egészségügyi miniszter.

Magánügy. Nős, két egyetemista lánya van. Szabadidejében sokat olvas, kedveli az utazást és a vadászatot.

A Tatabányai Megyei Kórházban segédorvosként kezdte a munkát 1979-ben, majd a fővárosi Károlyi-kórházban töltött három év után a Fővárosi Önkormányzat Balassa János-kórházában alorvos, főorvos, majd az intézmény igazgatója lett. Dolgozott a Terézvárosi Egészségügyi Szolgálatnál.

Az OEP finanszírozási főosztályának vezetését vállalta el 1996-ban. 2005–2007 között az OEP főigazgató-helyettese, eközben a járóbeteg-szakellátás átalakításának, a mentőszolgálatnak a miniszteri biztosa volt. 2007. október 29-től az OEP főigazgatója. 2008. május 5-től egészségügyi miniszter.

Magánügy. Nős, két egyetemista lánya van. Szabadidejében sokat olvas, kedveli az utazást és a vadászatot.-->