Spanyol dominó

Az történt, amire számítani lehetett: előbb-utóbb a nagy spanyol ingatlanos cégek közül is súlyos helyzetbe kerül valamelyik. A Martinsa Fadesa lett az, de a többiek sincsenek biztonságban. Ibéria ugyanis mostanában nem a paradicsomi állapotokról híres. Odalett már az az idő, amikor a kis- és közepes építőipari vagy ingatlanfejlesztő vállalkozások nyakra-főre belevághattak a bizniszbe. Hullanak sorban, dől a dominó.

Dől, méghozzá egyelőre megállíthatatlanul. Az idén eddig 65 fejlesztő menekült csődvédelembe, a legszerényebb becslések szerint is legalább százezer állás veszett oda. Már jóval kevesebb építési engedélyt adtak ki, mint 2007 azonos időszakában, a korábban megkezdett és időközben felépülő lakások közül akár egymillió is eladatlanul állhat 2009 elejére.

Mi lehet a kiút, mit érezhetnek meg a spanyol cégek leányvállalatai? Az első kérdésre kézenfekvő a válasz: eladni, amit csak lehet, átütemezni a hiteleket, elbocsátani a dolgozók egy részét, stb. Nehezebb dió a második. Egyrészt például vegyes vállalattá lehet alakulni, ha bevonnak más tőkét üzletrészek eladása útján. Erre a Fadesa esetén már volt példa. Az is megoldás lehet, ha a kapacitásokat olyan országokba csoportosítják át, amelyekben még erős a kereslet, és magasabb a nyereségráta. Részben ezért történt, hogy egyre több spanyol ingatlanos jelent meg Közép-Európában.

Egyfaja exodus ez, ám a valódi áldozatok a beszállítók és az alvállalkozók. Több száz ibériai kis- és közepes vállalat nézhet új fő partner után, és persze csak elvétve tudják követni a fejlesztőket külföldre. Magyarországon a Martinsa Fadesa vezetése egyáltalán nem aggódik. Épp a közelmúltban kötöttek projektfinanszírozási megállapodást egy magyar bankkal, legnagyobb beruházásuk zökkenőmentesen halad. Gond csak akkor lehet, ha az anyacég kénytelen lesz bevonni az itteni eszközöket a csődeljárásba. Akkor ide is dőlhet a dominó.