Szembeszállhat-e egy település az országos érdekekkel?

Molnár Zsolt. Szigetmonostor polgármestere. Nemzeti érdek. „A településünkön élő 2200, továbbá a még a szigeten lakó, pihenő több tízezer ember érdekeit is figyelembe kell venni, hiszen mindannyiunk számára nagyon fontos lenne a kis híd, ha már környezetvédelmi okokból nem épülhet az M0-sról lehajtó. S legalább ennyire lényeges, sőt, nemzeti érdek, hogy az állam is a jogszerűség talaján álljon. Hiszen az építési engedély előírja a kis híd megépítését, másfelől a használatbavételi engedély megadásának is ez a feltétele. Így nem arról van szó, hogy mi zsarolnánk a beruházót, illetve akadályoznánk a munkálatokat. Éppen ellenkezőleg, gesztusértékű lehet az, hogy annak ellenére készek vagyunk hozzájárulni a használathoz, hogy még éveket kell várnunk, ám a visszavonhatatlan garanciához mindenképp ragaszkodunk.”

Szabó Gellért. A Magyar Faluszövetség elnöke. Együttműködés. „Amennyiben egy közösség létfeltételeit, életkörülményeit komolyan sérti egy építkezés, és jogszerű lehetőség van a tiltakozásra vagy esetleg a munkák megakadályozására is, akkor megítélésem szerint – törvényes úton – mindenki képviselheti az érdekeit, érvényesítheti az akaratát, függetlenül attól, hogy néhány emberről vagy egy falu lakosságáról van szó. S az sem elítélendő, ha a nagyobb közösség, akár az állam él a lehetséges eszközeivel, ezt példázzák a viszonylag gyakori kisajátítások. Tehát ilyen esetekben nem lehet az érintettek számát összehasonlítani, s ez alapján igazságot szolgáltatni. Ugyanakkor az a tapasztalatom, hogy a beruházók általában együttműködésre törekednek az önkormányzatokkal, a lakossággal, s igyekeznek elkerülni a konfliktusokat.”

Gémesi György. A Magyar Önkormányzatok Szövetségének elnöke. Egyeztetés. „A lakosságot nem szabad kitenni aránytalan sérelmeknek, a településeknek joguk van a megszokott életüket folytatni. Természetesen gyakran előfordul, hogy egy regionális vagy országos jelentőségű beruházás mindezt alapvetően befolyásolja. Ilyenkor az a helyes megoldás, hogy már a kezdetekkor, a tervezés, a hatástanulmányok elkészítése során, illetve a munkálatok idején végig egyeztetnek az önkormányzatok vezetőivel, s olyan kompromisszumos megoldásra törekednek, amely még elfogadható az építőnek, de nem sérti túlzottan az ott élő emberek érdekeit. Ehhez persze rengeteg idő, energia kell, de a felesleges összetűzések elkerülése érdekében erre szükség van. Úgy tűnik, a konkrét ügyben ezt elmulasztotta a beruházó, ezért alakult ki ez a helyzet.”

Berényi János. A Közlekedéstudományi Intézet Kht. tagozatvezetője. Közhasznúság. „A legnagyobb gond, hogy nincs közhasznúsági törvényünk, amely pontosan szabályozza, mi a teendő abban az esetben, amikor az országos érdek és egy kisebb közösség szempontjai között ellentét alakul ki. Másfelől a demokrácia fontos velejárója, hogy a települések szabadon dönthessenek saját életükről. Ugyanakkor olyan önkormányzati középszint sincs, amely beavatkozhatna, ha egy falu vagy város a területén túl terjedő, a többség számára sérelmes, ésszerűtlen és esetleg komoly károkkal járó döntést hoz. Harmadrészt pedig sajnos magyar mentalitás, hogy »nálunk legyen a buszmegálló, de a szomszéd előtt«, azaz általában egy adott helyzetből csak az előnyöket szeretnénk élvezni, a hátrányok elviselésére a legritkább esetben vagyunk hajlandók.”

Fazakas Orsolya. A Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. kommunikációs vezetője. Egyenlő elbírálás. „Arra törekszünk, hogy a beruházásokban érintett minden egyén, kis- és nagytelepülés lehetőség szerint egyenlő elbírálásban részesüljön – ez persze nem mindig valósítható meg –, s hogy a lehető legkisebb érdeksérelmet okozva végezzük a munkánkat. Ez csak úgy érhető el, ha nem a lélekszám az elsődleges szempont, hanem az okozott érdeksérelem nagysága. A lakosság száma alapján csak akkor szabad dönteni a változatok között, ha az okozott hátrányok közel azonosak, vagy az elérhető gazdasági előny akkora, amelyből a hátrány kompenzálható vagy mérsékelhető. A nyomvonalak kiválasztásánál is jelentős szerepet kapnak az önkormányzati érdekek, ám sajnos nincs olyan jogszabály, amely lehetővé tenné a nemzetgazdaságilag leggazdaságosabb nyomvonal megépítését.”