Nehéz egyensúlyozó mutatványra vállalkozott Barack Obama demokrata szenátor a párt jövő heti denveri jelölőgyűlésével kapcsolatban. Azt, hogy a novemberi amerikai elnökválasztás demokrata jelöltjét végleg megnevező szavazáson formálisan az ő neve mellett Hillary Clintoné is a kandidátusok között szerepel, egyaránt értékelhetik pozitív és negatív gesztusként a két korábbi párton belüli rivális hívei. Egyrészt ügyelnie kell arra, hogy a Clintont nem túlságosan szívelő, harciasabb Obama-támogatók ne vegyék rossz néven a legyőzött ellenféllel szemben mutatott nagyvonalúságot. Másrészt viszont a demokrata párt feletti ellenőrzés érdekében azt sem engedheti meg magának, hogy a Clinton-hívek rossz szájízzel távozzanak Denverből, különös tekintettel azokra a közvélemény-kutatásokra, amelyek tanúsága szerint sokuk továbbra is komoly fenntartásokkal viszonyul a színes bőrű je-
lölthöz. Jól mutatja ez utóbbi probléma komolyságát, hogy nem igazán sikerült megnyernie a zsigerileg inkább a demokratákra szavazó munkásosztály fehér tagjait a pennsylvaniai, az indianai és az ohiói előválasztásokon sem, ennek hatására a szakszervezeti vezetők faji hovatartozástól függetlenül az Obama melletti voksolásra szólították fel a dolgozókat. A csak fél szívvel demokrata pártpreferenciájú szavazók nagy száma pedig igen szoros eredményt vetít előre a John McCain republikánus jelölttel lefolytatandó párviadalban. JK
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.