Hagyományőrzők

Eddig sem volt egységes az Európai Unió Oroszországgal szemben, de a grúz–orosz háború óta még reménytelenebbnek tűnik valamiféle közös álláspont tető alá hozatala. Egyes tagállamok szerint Grúzia magát okolhatja a Dél-Oszétia visszaszerzéséért indított katonai akciójára adott aránytalanul heves orosz válaszért. Mások szerint az oroszok szándékosan provokálták ki a háborút, majd lerohanták parányi szomszédukat. És van egy harmadik társaság is, amely szerint mindkét fél egyformán hibáztatható a történtekért.

Ilyen eltérő megközelítések mellett lehetetlen megállapodni bármiféle szankcióról a Kremllel szemben. Pedig vannak harcias hangok. David Miliband brit külügyminiszter szerint például a tíznapos háború után azon is el kell gondolkodni, hogy folytassa-e egyáltalán az unió a különleges partnerségi megállapodásról nemrég kezdett tárgyalásokat Moszkvával. Szóba került a vízumkönnyítési tárgyalások felfüggesztése is. Az orosz olaj- és gázszállításoktól jobban függő államok közül jó néhányan vagy Németország azonban sokkal kevésbé barátai bármiféle „büntetésnek”.

A külügyminiszterek a nyári szünet végeztével, szeptember 5–6-án a franciaországi Avignonban vitathatják meg, hogyan tovább. A széttartó nézetek miatt azonban a legvalószínűbb az, hogy nem csinálnak semmit, csak kiadnak egy semmitmondó nyilatkozatot. Ennek legalább már komoly hagyományai vannak az uniós külpolitikában. UGy