Eddig sem volt egységes az Európai Unió Oroszországgal szemben, de a grúz–orosz háború óta még reménytelenebbnek tűnik valamiféle közös álláspont tető alá hozatala. Egyes tagállamok szerint Grúzia magát okolhatja a Dél-Oszétia visszaszerzéséért indított katonai akciójára adott aránytalanul heves orosz válaszért. Mások szerint az oroszok szándékosan provokálták ki a háborút, majd lerohanták parányi szomszédukat. És van egy harmadik társaság is, amely szerint mindkét fél egyformán hibáztatható a történtekért.
Ilyen eltérő megközelítések mellett lehetetlen megállapodni bármiféle szankcióról a Kremllel szemben. Pedig vannak harcias hangok. David Miliband brit külügyminiszter szerint például a tíznapos háború után azon is el kell gondolkodni, hogy folytassa-e egyáltalán az unió a különleges partnerségi megállapodásról nemrég kezdett tárgyalásokat Moszkvával. Szóba került a vízumkönnyítési tárgyalások felfüggesztése is. Az orosz olaj- és gázszállításoktól jobban függő államok közül jó néhányan vagy Németország azonban sokkal kevésbé barátai bármiféle „büntetésnek”.
A külügyminiszterek a nyári szünet végeztével, szeptember 5–6-án a franciaországi Avignonban vitathatják meg, hogyan tovább. A széttartó nézetek miatt azonban a legvalószínűbb az, hogy nem csinálnak semmit, csak kiadnak egy semmitmondó nyilatkozatot. Ennek legalább már komoly hagyományai vannak az uniós külpolitikában. UGy
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.