Kettős árampiac

Az elmúlt fél évet a primer energiahordozók világpiaci árának drasztikus emelkedése jellemezte. Az esztendő eleje óta a nyersolaj másfélszeresére drágult, a feketeszén ára pedig megduplázódott. Úgy becsüljük, hogy a legvalószínűbbnek tekintett 125 dollár/hordó olajár megvalósulása esetén a hazai erőművek földgázbeszerzési költségei 2009-ben átlagosan 17 százalékkal növekednek a 2008. júniusi szinthez képest. A hazai nagykereskedelmi árak alakulása szempontjából egyre inkább meghatározó német villamosenergia-piacon a jövő évi szállítású áramért – kőolajárfüggő becslés esetén – várhatóan a jelenlegi, magas szint körül kell fizetni. A közép- és nyugat-balkáni országokban a kedvező időjárás miatt várhatóan növekszik a vízerőművek termelése, ez az abba a régióba irányuló villamosenergia-exportot jelentősen csökkentheti. Így összességében az idei magas külpiaci árak stabilizálódására számíthatunk 2009-ben.

A jövő évi árampiaci folyamatokat a regionális villamosenergia-piaci fejlemények mellett a Magyar Energia Hivatal (MEH) közelmúltban hozott intézkedései alapján határozzák majd meg. Törvényi felhatalmazása alapján a hivatal úgynevezett jelentős piaci erő (jpe) elleni eljárást folytatott le a nagykereskedelmi, a kiskereskedelmi és a rendszerszintű szolgáltatások szegmensében, ez súlyos következményekkel járt a jpe szolgáltatóként azonosított MVM Trade Zrt.-re. A jpe-határozat egyrészt árverezési kötelezettséget ír elő a vállalat által kontrollált kapacitások mintegy 40 százalékára. Ezen aukciót a cégnek október végén kell végrehajtania. Másrészt külön-külön hatósági ársapkával korlátozzák a vállalat egyetemes szolgáltatók felé történő értékesítéseinek és összes eladásának maximális átlagárát. Ezzel párhuzamosan kerül sor – törvénymódosítás révén – az egyetemes szolgáltatásra (azaz hatósági áras ellátásra) jogosult fogyasztói kör kibővítésére, ebbe a lakosság mellett jövőre a kisvállalkozások jelentős része, valamint a központi és önkormányzati költségvetési szervek és intézményeik, illetve más, közfeladatot ellátó intézmények is „visszakerülnek” (az idén ugyanis utóbbiaknak szabadpiacon, piaci áron kellett áramot beszerezniük). A MEH határozata a hazai fogyasztás 45 százalékát kitevő egyetemes szolgáltatói fogyasztói kör számára becslésünk szerint 10 százalékos nagykereskedelmi és hozzávetőleg 5 százalékos végfogyasztói drágulást eredményező ár alkalmazását írja elő. A 17,2 Ft/kWh körül várható nagykereskedelmi egyetemes szolgáltatói ár a nemzetközi árszínvonal alatt marad majd, így e fogyasztói körben továbbra sem alakulhat ki verseny.

Ugyanakkor a szabadpiaci fogyasztók nagykereskedelmi ellátásában a verseny élénkülésére és a német piaci árszinthez igazodó villamosenergia-árra számítunk. A szabályozási és piaci környezetben is számos olyan változás történt, amelynek alapján a 2008 eleji események megismétlődését – ezek akkor a német piaci árszintet jelentősen meghaladó hazai árakat eredményeztek – jelenleg nem tartjuk valószínűnek. Az MVM lehetőségei az árak kapacitás-visszatartással való felhajtására a jpe-határozat megszületését és a Dunamenti Erőművel kötött szerződésének felbontását követően jelentősen csökkentek. Mivel az Európai Bizottságnak a hosszú távú villamosenergia-vásárlási megállapodásokra (htm) vonatkozó júniusi határozata a htm-ek által megvalósított jogellenes állami támogatás megszüntetését írta elő 2008 végéig Magyarország számára, az ősz folyamán felgyorsulhat a szerződésátalakítási folyamat. Ez egyben elvezethet a korábban domináns nagykereskedő MVM jelenleginél ugyan kisebb, de versenyképesebb beszerzési portfóliójának a kialakításához, amely a Magyar Villamos Művek számára hoszszabb távon is stabil piaci pozíciót és az árak felhajtása nélkül is nyereségesen végezhető nagykereskedelmi tevékenységet biztosíthatna.

A szerzők a Corvinus Egyetem Regionális Energiagazdasági Kutatóközpontjának vezetője és munkatársa