Klaszterforradalom

Kétségtelenül rengeteg szigorú feltételnek kell megfelelniük a pályázóknak. Ha úgy tetszik, az akkreditált innovációs klaszter címet „drágán” adják. Azért, hogy mégis elindultak ebben a versenyben, minden tisztelet megilleti őket. Hiszen úttörők és – aktuális olimpiai hasonlattal élve – bajnokok lehetnek.

Némi zavart és indulatot keltettek ugyanakkor a regionális pályázatok egyes előírásai. Még mindig félreértésekre adnak okot az eltérő klasztermenedzsment-felfogások, és ez rányomhatja a bélyegét a jelentkezők lendületére is. A klasztercélok azonban hosszú távra szólnak, érdemes értük küzdeni. És az elszántak küzdenek.

Gazdasági rendszerváltásról, klaszterforradalomról beszélt a telefonban az egyik nyilatkozó. Talán maga is meglepődött szavai perspektíváján, ezért aztán gazdasági szemléletváltozásra, klasztermozgalomra módosította kijelentéseit. Kár, hogy a magyar klasztervilág egyik legjobb ismerője és lelkes híve így visszakozott.

Nemzetközi példák sora igazolja ugyanis, hogy a klaszterek már beváltották a hozzájuk fűzött reményeket. Az Egyesült Államokban több mint három évtizede, Európában negyedszázada indult el hasonló kezdeményezés, és azóta a klaszterek szilárd tartópillérei lettek az említett gazdaságoknak.

Tíz, Európában ütőképes, innovatív, magas hozzáadott értéket előállító és exportáló klasztert álmodtak meg a magyar fejlesztéspolitika tervezői, amikor 2007–2013-ra kialakították az Új Magyarország fejlesztési tervet és benne a Pólus programot. Ezek alapján nyolc magyar város (Budapest,

Debrecen, Győr, Miskolc, Pécs, Szeged, Székesfehérvár és Veszprém) fejlődhet versenyképességi pólussá a következő években. Többek között a közeljövőben akkreditálandó innovációs klaszterek (az egyetemek, kutatóhelyek, vállalkozások) segítségével.