BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Mertek kicsit álmodni

Az adócsomag nem nyújt érdemi kilábalási esélyt. De legalább a 2009-es költségvetést nem borítja fel
2008.08.29., péntek 00:00

Finoman szólva felháborít, amikor a saját adóforintjaimból próbálnak átverni. Igaz, nem ez az első eset, hogy a kommunikációs agytröszt hülyének néz, de hogy fél napon belül önmagát leplezze le az ámítás, az azért szokatlan. Merthogy aki végigküzdötte magát a kormányfő fizetett hirdetésként megjelent szerdai írásán, az elsőre elhihette, hogy a kormány három-négy év alatt öszszesen 1000-1200 milliárd forinttal kívánja csökkenteni az adózók terheit. Hű, ez már valami! Még aznap délután kiderült, hogy tulajdonképpen nagy lufi az egész. A jövő évi köztehercsökkenés sehogy sem éri el a 300 milliárd forintot, ráadásul a fedezete részben adóemelés. A javaslatcsomag szaldója mindössze 145 milliárd forintnyi adó- és járulékcsökkentés 2009-re. A további évekre megálmodott változások pedig majd a nehezen becsülhető többletbevételektől függnek. Ez bizony nem nagy durranás.

Pedig Gyurcsány Ferenc írását böngészve akár úgy is tűnhet, mintha a kormányfő tisztában lenne a gazdaság helyzetével és problémáival. Diagnózisának számos pontja szakemberek előtt is vállalható: rossz az ösztönzőrendszer, elégtelen a munkakínálat, magas az adóterhelés, elfogadhatatlan méretű a szürke-, illetve feketegazdaság. Egyetértünk. De nemcsak ebben, hanem a terápiát illetően is akadnak közös pontjaink. Például: szerinte kis korrekciókkal nem jutunk előbbre. „Ha egyik helyen emelünk, másutt meg csökkentünk 1-2 százalékot, akkor érintetlen marad az emberek, a vállalatok magatartása” – írja a miniszterelnök, 1000 milliárd forintos nagyságrendű korrekciót kiáltva. Kár, hogy a kormányfő javaslatcsomagja a saját maga által támasztott feltételeknek sem felel meg. Merthogy ne legyenek kétségeink: a sokak által várt adóreform helyett újabb tili-toli akcióval állunk szemben. A GDP 0,5 százalékát épphogy elérő tehercsökkentéstől sem komoly növekedési impulzust, sem pedig számottevő fehéredést nem várhatunk. Ha nincs jelentős fehéredés, akkor a folytatás is kétséges. Így ez a csomag leginkább arra jó, hogy a politikusok megpróbálják velünk elhitetni: valami hasznosat csinálnak.

A kormányfő írását több empátiával közelítve az látszik, hogy a szocialisták által támasztott peremfeltételek miatt nem lehet érdemi megoldást nyújtani az ország előtt álló legnagyobb kihívásokra. 1000 milliárd forintos adócsökkentést nem lehet a legnagyobb kiadási tételek érintetlensége mellett végrehajtani. A szocialista szent tehenek amúgy is széles tábora a választásokhoz közeledve bővül: a jóléti kiadások (nyugdíjak, családtámogatások, egyéb szociális juttatások) mellett az elmúlt években kissé megszorongatott közszféra juttatásaihoz sem lehet már hozzányúlni ebben a ciklusban. De még a közterhek érdemi átrendezése is esélytelenné vált, miután a szakértői körökben támogatást élvező adónemek körét erősen szűkítik a politikai megfontolások. Ennek legjobb példája az ingatlanadó, amely kormánykörökben ma már szóba sem kerül. De a szükséges rosszként emlegetett áfaemelés ötletét is elvetette a kormány, hosszas elemzést követően, inflációs és bevételi megfontolásokat emlegetve. A minimálbér adómentességétől is nehezen tudnak megszabadulni. Az eredmény politikailag értékelhető: a kormánypárt ismét pozicionálta magát a szociálisan érzéketlen elemzőkkel, adótanácsadókkal, befektetőkkel, gyáriparosokkal és mindenféle sanda erőkkel szemben, akik a rászorulók kezéből is gátlástalanul kivennék a kenyeret. S mi lesz a gazdasággal? Semmi különös, megyünk tovább a felhalmozott adósságtömeget kinőni képtelen, versenytársaitól leszakadó magyar modell mentén.

Hogy ne legyünk teljesen elkeseredve, azért említsük meg, hogy egy fontos ponton azért megnyugtató volt a javaslatcsomag. Nevezetesen: a 2009-es hiánycél alá rendelt minden lépést. Ez komoly változás 2005-höz képest, amikor ugyanezeknek a politikusoknak nem okozott lelkiismeret-furdalást a többéves, fedezet nélküli adócsökkentési program törvénybe foglalása. A mostani csomag kicsi ugyan, de legalább reális. Ebből a szempontból talán jobb is, ha ebben a ciklusban nagyobbat már nem is álmodunk.


A szerző a Pioneer Alapkezelő befektetési igazgatója

A szerző további cikkei

Vélemény cikkek

Továbbiak

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.