Minden a régiben

Több, a szovjet korszakot idéző propaganda-színjáték tanúja lehet a világ a kaukázusi konfliktus kapcsán. Ezek közé tartozik például az orosz törvényhozás két házának mai ülése is, amelyen a képviselők készek elismerni a Grúziától elszakadni vágyó Dél-Oszétia és Abházia függetlenségét, ha ez megfelel az ottani „népek akaratának”, illetve Dmitrij Medvegyev államfő döntésének. Az ülés céljának ilyetén megfogalmazása egyébként Szergej Mironovtól, a felsőház szóvivőjétől származik, aki Vlagyimir Putyin miniszterelnök egyik közeli szövetségesének számít. Az orosz parlament szándéka egyébként helybéli legitimációval is alátámasztható, hiszen a „spontán” módon alakult abház törvényhozás a múlt héten a szakadár grúziai országrész függetlenségének elismerésére és állandó orosz támaszpont létrehozására kérte Moszkvát. A kontinuitás – a Nyugat nagy bánatára – egyébként az új és a régi orosz államfő által követett külpolitikai stílusban is tetten érhető. A Putyinnál liberálisabb, befektetőbarát Medvegyevben reménykedőknek az államfő beiktatása után alig három hónappal alaposan ki kellett ábrándulniuk, mikor a Kreml új ura markáns háborús retorikát alkalmazva fattyaknak és holdkórosoknak nevezte a grúz „agresszorokat”. Egyik magas rangú tábornoka pedig odáig ment, hogy jövőbeni nukleáris csapás lehetőségét villantotta fel az amerikai rakétavédelmi pajzsban szerepet vállaló Lengyelország előtt. JK