Szeptemberi tőzsdefrász

Nyugtalanító tény, miszerint szeptember az év legrosszabb időszaka szokott lenni a tőzsdei kisbefektetők számára.

Az elmúlt tíz évben átlagosan 2,37 százalékos mínusz volt a BUX teljesítménye az első őszi hónap során, miközben a többi hónapban átlagosan 1,35 százalékot emelkedett a kosár értéke.

Márpedig – elvonatkoztatva a tőkepiacok általános hangulatától – pusztán a végéhez közeledő gyorsjelentési szezon alapján kifejezetten optimista is lehetne az ember. A jelentősebb tőzsdecégek az első fél évben impozáns, mintegy 43 százalékos nettó eredménynövekedést mutattak, a saját tőkére vetített nyereség pedig meghaladja a 11 százalékot. Eközben a részvények átlagosan 22,23 százalékkal lettek olcsóbbak, vagyis a hazai papírok jelenleg fundamentálisan alulértékeltnek számítanak – vonzó belépési pontot jelentve.

Ezzel szemben a külföldi befektetők – a jegybank adatai ezt mutatják – menekülnek a hazai részvényekből, és alighanem a tendencia kitart szeptemberre is. Az egyéb közismert körülmények mellett az is befolyásolja a kilátásokat, hogy az amerikai befektetési alapok nem december végével, hanem szeptember 30-án zárják pénzügyi évüket, így a következő hetekben is inkább már az eladói oldalra állnak. Ez pedig az elmúlt években is megviselte az árfolyamokat.

A háztartások és a hazai cégek ugyanakkor növelték részvénykitettségüket, s ahogyan az sokszor lenni szokott, veszítettek is rajta. Hogy lesz-e elég kitartásuk ahhoz, hogy az esetleges szeptemberi veszteségeket is kibekkeljék, az hamarosan kiderül.

Kis bátorsággal annyit meg lehet előlegezni, hogy Fortuna az idén nem fogadta kegyeibe a tőzsdei spekulánsokat. Ha ma nem történik jelentősebb indexelmozdulás, akkor az idei év kétharmad része is negatív csúcsot dönt, az elmúlt tíz év legnagyobb tőzsdei áresését mutatja, akkorát, amelyet csak az 1998-as orosz válság alatt tudott felülmúlni.