Reklámok: új időszámítás

Az irányelv átültetését megvalósító új joganyag a fogyasztók tájékoztatását, a torzítatlan fogyasztói döntéshozatalt és a vásárlás szabadságát hivatott erősíteni. A fogyasztó érdekeit középpontba állító célok megvalósításához azonban rendkívül összetett értékelési szempontok és bonyolult hatásköri szabályok között vezet az út, melyen a reklámozók esetenként igen nehezen tudnak eligazodni.
A reklámtevékenység minden formáját érinti az új reklámszabályozás. Megújult a reklámtörvény, átalakult a versenyjogi fogyasztóvédelem szabályrendszere, és új elemeket hozott be a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi XLVII. törvény. E jogszabály többlépcsős értékelési rendszerben közelíti meg a fogyasztók felé irányuló tájékoztatás tartalmi kérdéseit, valamint az ehhez kapcsolódó magatartási elvárásokat. Általában véve is tilos tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatot folytatni, ám a gyakorlatban nem könnyű azt megítélni, hogy mikor hiányzik a megfelelő szakmai gondosság, az elvárható szakismeret, és mikor torzulhat ezzel összefüggésben a fogyasztók döntése.
Az értékelés második szintjén már valamivel megfoghatóbb szabályokat tartalmaz a törvény. Ennek alapján például megtévesztő lehet, ha a kereskedelmi kommunikáció valótlan információt vagy valós információt megtévesztő módon közöl. Bajba kerülhet a vállalkozás akkor is, ha a fogyasztó tájékozott döntéséhez szükséges információt elhallgat, vagy azt elferdítve, értelmezhetetlen formában közöl. Agresszívnek minősülhet az az értékesítési forma, amely pszichés vagy fizikai nyomásgyakorlással korlátozza a fogyasztót a szabad választásban, és olyan döntésre készteti, amelyet egyébként nem hozott volna meg.
A harmadik szint egy „reklámozási feketelista”. Az ott felsorolt magatartások, például valamely minőségi jelzés jogosulatlan feltüntetése, a fogyasztók „zaklatása”, vagy a csalogató reklám – a leírt jogszabályi feltételek együttes fennállása esetén – minden további mérlegelés nélkül jogsértőnek minősülnek.
A kérdés jelentőségét jelzi, hogy a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) által tavaly kirótt bírságok több mint fele, öszszesen 1,28 milliárd forint a fogyasztói döntések sérelmére vezető piaci magatartásokkal volt kapcsolatos. 2008 júniusáig a versenytanácsi marasztaló döntések szinte kizárólag e tárgykörben születtek, ennek alapján az első fél évben összesen 540 millió forint bírságot szabtak ki.
A vállalkozásokat az új fogyasztóvédelmi szabályozás érvényesítése során három hatóság vizsgálja majd, többszörösen megosztott hatáskörben. Általános hatáskörben a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság (NFH) jár el. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) ágazati alapon meghatározott hatáskörrel jelenik meg, végül a GVH hatáskörébe tartoznak ágazattól függetlenül – szűk kivétellel – mindazon ügyek, amelyek a gazdasági verseny érdemi befolyásolására alkalmasak.
Az előzmények tükrében talán nem túlzás azt feltételezni, hogy a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen magatartásokkal szemben a GVH mellett a két másik hatóság is hathatós fellépést fog tanúsítani. Az NFH és a PSZÁF által kiszabható bírság mértéke a legsúlyosabb jogsértések esetében akár kétmilliárd forintig is terjedhet. A GVH által kiszabható bírság maximuma továbbra is a jogsértő vállalkozás előző üzleti évben elért nettó árbevételének tíz százaléka lehet.
Nem babra megy tehát a játék, amelyben pedig minden vállalkozás részt vesz, hiszen a termék vagy szolgáltatás értékesítésének elengedhetetlen eszköze a reklám, a fogyasztók meggyőzése. Fontos előre tudni, hol húzódnak az új határok, és a régi hatóságok mit rejtegetnek újraszabott köntösük alatt.

A szerző ügyvéd, a Réti, Antall és Madl Landwell Ügyvédi Iroda tagja