Ütközőzónák

Az orosz csapatoknak a grúziai válság előtti vonalak mögé való visszavonását próbálja elérni mai moszkvai tárgyalásain Nicolas Sarkozy francia elnök. Az út sikerétől is függ, mikor startolhat az EU grúziai megfigyelő missziója, amely néhány száz civil szakértőből állna. Ők a francia közvetítéssel létrejött fegyverszüneti megállapodás betartását ellenőriznék, és segítenék a háborúban elűzött civilek visszatelepülését.

A csapatkivonás maradéktalan megvalósítására ugyan a Sarkozy-látogatás után sem szabad mérget venni, ám a megfigyelő misszió esélyei nem rosszak. A Kreml ugyanis jelezte: üdvözölné egy nemzetközi rendőri erő jelenlétét a szakadár Dél-Oszétia, illetve Abházia határain lévő ütközőzónákban.

Ugyanakkor Oroszország malmára hajtja a vizet, hogy egyre nagyobb különbséget tapasztalhatunk a válsághoz valóeurópai, illetve amerikai hozzáállásban. Dick Cheney amerikai alelnök a hét végén minden eddiginél élesebb hangnemben támadta Moszkva „hidegháborús megfélemlítési taktikáját”. Bernard Kouchner francia külügyminiszter viszont szükségtelen fenyegetésnek nevezte, hogy az amerikai segélyeket hadihajók juttatják el Grúziába, Peter Mandelson uniós kereskedelmi biztos pedig azt mondta: hiba lenne a WTO-csatlakozás késleltetésével büntetni Oroszországot.

Európa épp annyival tűnik békülékenyebbnek Washingtonnál, amennyivel jobban függ az orosz energiahordozóktól. TG