Bővülhet a beszállítói kör

- Az amerikai bankok a tengerentúli pénzügyi válság nyomán vonakodnak az ottani nagyvállalatok jövendő fejlesztéseit – köztük a McDonald’sét is – meghitelezni. Ennek milyen kihatása lehet a cég beruházási terveire Magyarországon?

- Nem érintenek bennünket hátrányosan az amerikai folyamatok, így nemhogy lassítanánk, sokkal inkább Magyarországon is felgyorsítjuk a beruházásokat. Ezt arra alapozom, hogy a következő három évre már elfogadott terveink alapján évente öt-hét új éttermet nyithatunk, szemben az utóbbi öt évben megszokott két-hárommal. Évi 2,5 milliárd forintunk lesz ezekre a beruházásokra, s ebből nemcsak új éttermekre, hanem a régiek közül évi tíznek a korszerűsítésére is futja majd. A pénzügyi válság a beruházásainkat azért sem érinti kedvezőtlenül, mert az anyacégnek bőséges a készpénzállománya, s a beruházások jelentős részét nem hitelből kell finanszíroznia.

- Mit mutat a cég első nyolchavi mérlege a hazai gyorskiszolgáló éttermi piacon?

- Elégedett vagyok, vendégszámban 6, értékben mintegy 13 százalékkal növekedtünk, ez utóbbi ráadásul felerészben nem az áremelkedésnek, hanem a tényleges forgalomemelkedésnek tulajdonítható. A McCafék forgalma értékben mintegy 20 százalékkal nőtt.

- A cég az elmúlt egy évben jelentősen változtatott a „településpolitikáján”, már nemcsak a fővárosban és a megyeszékhelyeken jelenik meg, hanem elindult az ötvenezer főnél kisebb lélekszámú városok felé is. Az évi öt-hét új egység hogyan oszlik majd meg az egyes településméretek között?

- Noha a közel százból 55 Budapesten működik, a fővárosi piacot még mindig nem tartjuk túltelítettnek, így a jövőben is legalább évi két új éttermet létesítünk, de az éves „kvóta” többi része már inkább az ötvenezresnél kevesebb lakosú településeknek jut majd. Ezeknél arra is törekszünk, hogy az újabb – zömében autós – egységek a nagy forgalmú sztrádák, autóutak mellé települjenek. Magyarországon az autós éttermeink nagyon jó bevételt hoznak, jelenleg a teljes forgalom 45 százalékát adják, míg az USA-ban ez az arány 70 százalékos.

- Hogyan alakul a jövőben a franchise- és a saját éttermek aránya? Az újonnan nyitottakra is pályázhatnak a franchise-partnerek?

- Az a cél, hogy nőjön a szerződéses éttermek aránya, de hogy ki melyiket üzemeltetheti, sok körülménytől, egyebek mellett az adott helyszíntől is függ. Az is lehet, hogy az újakat még sajátként nyitjuk, majd a megfelelő partner megtalálása után átkerülnek a másik kategóriába. Mindkettőre van friss példa, a közelmúltban nyitott szekszárdi étterem kezdettől az egyik franchise-partnerünké, míg a napokban megnyílt mosonmagyaróvári egyelőre saját étteremként üzemel.

- Legutóbb azt nyilatkozta, egyelőre nem kívánják bővíteni a szerződéses partneri kört, csak a régiekre építenek. Miért? A növekedési ütemet látva, nem indokolt esetleg újak bevonása is? Ha igen, kit ítélnek erre alkalmasnak a McDonald’snál?- Azért akarjuk előtérbe helyezni a régi, megbízható partnereket, mert szeretnénk, ha megtalálnák a számításaikat. Partnerenként átlagosan három étterem lenne az ideális, ezzel szemben Magyarországon egyelőre a kettő tekinthető általánosnak. A nyugat-európai, tengerentúli piacokon egy-egy franchise-partner ennél több éttermet is üzemeltet. A magyarázat egyszerű, minél több az egység, annál jobban érvényesíthetők a szinergiák is, nagyobb mértékben nőhet a vállalkozó bevétele. De nyitottak vagyunk az újak felé is, akikkel szemben ugyanazok az elvárásaink, mint a régiekkel szemben: legyen elegendő finanszírozási forrásuk, az adott étterem beruházási szükségletének 25-30 százalékával kell készpénzben rendelkezniük, és ezenfelül a szükséges forgótőkét is mozgósítaniuk kell, például a nyitó árukészlet megvásárlására.

- Néhány éve még szinte egyedüliként indította el a McDonald’s Magyarországon a kávézóit. Azóta felnőtt mellette az egyre több szereplős piac. Hogyan látja ennek fényében a McCafék jövőjét, eredménytermelő képességét?

- Egyáltalán nem meglepő a versenytársak megjelenése és ilyen mértékű terjeszkedése. A McCafék nekünk is sokat hoznak a konyhára, az itteni forgalom majd kétszer akkora ütemben emelkedik évente, mint az éttermeké. Az már más kérdés, hogy az önálló kávézókra vonatkozó korábbi terveinkkel ellentétben végül 99 százalékban megmaradunk a „shop in shop” koncepció mellett, vagyis inkább a gyorskiszolgáló éttermek részeként üzemeltetünk kávézót. A vendégkört tekintve pedig a piac azon szegmensét – a közepes jövedelműekét – célozzuk meg, ahol többen is megférnek egymás mellett. A „reggeliző” koncepciónk is jövedelmezőnek bizonyult, így az sem kizárt, hogy a jövőben akár külön vacsoramenüt is bevezetünk.

- A forint árfolyama, amely a zömében euróalapú beszerzések miatt jelentősen befolyásolja a McDonald’s termékeinek az árát, az idén szélsőségesen ingadozó. A cég az év eleji gyenge árfolyam miatt erre az évre még háromszori áremelést tervezett, a forint időközben jelentősen megerősödött, hogyan hat ez az árakra?

- Az árpolitikát nem csak az árfolyam alakítja: az első nyolc hónapban euróban 13-15 százalékos az élelmiszerek drágulása, s ezt kevéssé ellensúlyozza a magyar valuta erősödése. A McDonald’s rendszerén belül a szinergiáknak köszönhetően nem következett be ilyen drasztikus emelkedés, így az idén mindkét hatást figyelembe véve összességében 5-6 százalékkal, vagyis jóval az általános élelmiszerár-növekedés alatti mértékben emeljük az árainkat. Évente általában két-három kisebb drágítást indokol az infláció, az idén eddig kétszer növekedtek az áraink.

- Az elmúlt években jelentősen átalakult a McDonald’snál a beszerzés is. Az anyacég döntése alapján a beszállítók már nem helyi, hanem regionális alapon szerveződnek, egy-egy vállalkozás több piacot is ellát a termékeivel. Az átalakulás nyomán viszont jelentősen megcsappant a magyarországi beszállítók száma. Mi várható a jövőben?

- Tény, hogy az EU-csatlakozást követően csökkent a Magyarországon nekünk dolgozó beszállítók száma, de ez nem jelenti azt, hogy ez az arány meg is marad. Sőt, igyekszünk erősíteni a beszállítóinkat, hogy legyen lehetőségük a növekedésre. Tudomásom szerint a magyarországiak közül a baromfihús-ellátó, amely Európa számos más országába is szállít, az igények növekedése miatt éppen kapacitásainak több mint megkétszerezésére készülhet. Magyarországon jelenleg hat céggel van szerződésünk, de nem kizárt, hogy a kör újabbal bővülhet. A pékárut eddig szállító osztrák partner kapacitásai végesek, müncheni ellátóközpontunk most Európa-szerte több vállalattal is tárgyal, köztük egy magyar kft.-vel is, amely korábban már beszállítónk volt.

- Egyre több középkorú, sőt idősebb alkalmazottat is lehet ma már látni a McDonald’s éttermekben. A cég változtatott az eddigi – a fiatalokat előtérbe helyező – személyzeti gyakorlatán, vagy ma már egyre nehezebb fiatal munkaerőt találni?

- Meglep a kérdés, én ugyanis nem látok nagy változást, nálunk régebben is dolgoztak az idősebb korosztályból. A McDonald’s nem alkalmaz a munkavállalók korával kapcsolatos megkülönböztető személyzeti politikát. Teljesen nyitottak vagyunk mindenki felé, megváltozott munkaképességűeket is foglalkoztatunk. Sőt úgy ítéljük meg, az idősebb korosztály jobban szót ért a vendégkörrel, mint a fiatalok. Időről időre talán azért tűnhet fel jobban az idősebb emberek jelenléte, mert amikor elkezdődik a tanítás, a diák munkaerő eltűnik az egységeinkből. Egyébként nincs munkaerő-problémánk, szerintem a kezdő béreink is elég vonzók, jelenleg is többen jelentkeznek, mint amennyi szabad helyünk van.

n Nyolcadik éve dolgozik Magyarországon, ötödik éve az itteni első számú vezetőként. Hogyan alakul a jövőben a saját karrierje a McDonald’snál?

A magyar leányvállalat mellett két évig igazgattam még a görög érdekeltséget is, ez a megbízatásom az idén lejár, de máris kaptam újabb országokat: a szülőhazámat Csehországot és hozzá Szlovákiát. Még legalább egy-két évig azonban a magyar leányvállalatot is vezetem, s mivel nagyon jól érzem magam itt, maradok Budapesten, s innen irányítom a másik két piacot. A családommal nagyon szeretünk Magyarországon élni, a gyerekeim már az itt-tartózkodásunk idején születtek. Ha azt is kérdezné, mit szeretünk az itteni életben, azt mondanám, a nyüzsgést. Prága inkább a turisták miatt mutatja élénkebb arcát, a helybéliek zárkózottak, munka után hazamennek, nem nagyon élnek társasági életet, nem úgy, mint a magyarok, akik étterembe, moziba, színházba vagy baráti társaságba járnak.