Energiacégek adóprésben

A kormányzat által tervezett Robin Hood-adó újabb ösztönzést adhat a magyar energiaszektorban tevékenykedő társaságoknak arra, hogy feltárják és kiaknázzák a működésükben esetlegesen rejlő hatékonysági tartalékokat. A feladat ugyanakkor nem egyszerű, mivel a magánszférában működő társaságok jelentős része tulajdonosi nyomásra az elmúlt években már számos hatékonyságnövelési programot végrehajtott.

E programok fő eleme az érintett társaság költségstruktúrájának elemzése. A tanulmány kiterjedhet a beszerzési és bekerülési, a vállalat alaptevékenységéhez – termeléshez, elosztáshoz vagy kereskedelemhez – és az értékesítéshez kapcsolódó költségek vizsgálatára. Az alaptevékenység mellett a különböző támogató tevékenységek felülvizsgálata is napirendre kerülhet. A felülvizsgált támogató tevékenységek között jelenhet meg például az informatikai, a HR- vagy a pénzügyi-számviteli terület. Magyarországon az energiaszektorban működő cégek energiához kapcsolódó beszerzési költségei a nemzetközi piaci trendeket követik, így e költségek alakulására a vállalatoknak minimális hatásuk van. Ezért elsősorban a működési folyamataikban rejtőzhetnek hatékonysági tartalékok.

A működési folyamatok vizsgálata a felesleges vagy duplikált tevékenységek megszüntetését, az elvégzendő feladathoz szükséges idő, a felhasznált erőforrások és a kapcsolódó költségek csökkentését célozza. A munkamódszer alapja általában az iparágon belüli összehasonlítás és az elérhető legjobb iparági gyakorlatok adaptálása. Magyarországon az iparágon belüli összehasonlításnak szervezett fórumai kevéssé működnek, így elsődlegesen informális adatgyűjtésre és nemzetközi összehasonlításokra van mód (például az anyavállalatok hasonló egységeinek bevonásával). Az iparágon belüli összehasonlítás általában segít a legnagyobb hatékonysági potenciállal rendelkező területek azonosításában. Azt követően már a menedzsment feladata, hogy megtervezze és végrehajtassa a lehetőségek kiaknázását célzó konkrét akciókat.

A megtakarítási lehetőségek meghatározásának mélyebb elemzést igénylő módja a folyamatok újratervezése. Ezzel a módszerrel, több-kevesebb sikerrel, de már szinte mindegyik magyarországi energiaipari társaság próbálkozott az elmúlt években. A próbálkozások általában egy-egy vállalati részterületre terjedtek ki, és lehetővé tették az adott részterület működésének javítását. Ilyen kezdeményezéseknek köszönhetően jöttek létre például a közműtársaságok egy részénél a központosított ügyfélszolgálatok és informatikai szolgáltató cégek.

A hatékonyságnövelési és költségcsökkentési javaslatok tervezésekor fontos szempont, hogy az érintett társaság ne csak a foglalkoztatottak számának visszafogásával kívánja az eredményességét javítani. A létszámleépítés rövid távon ugyan növelheti az azonnali megtakarítást, de ha nem párosul a tényleges működést érintő változtatásokkal (pl. automatizálás), már középtávon is ronthatja a működési hatékonyságot és a belső/külső szolgáltatások minőségét.

Az energiaszektorral kapcsolatos hazai és külföldi politikusi állásfoglalások tükrében a fentiek ugyanakkor részletkérdésnek számítanak. Addig ugyanis, amíg az energiaipari cégeket gátlástalan profitgyáraknak állítják be, az energiaszektorban működő társaságoknak – az elkerülhetetlen lobbitevékenység mellett – nincs más lehetőségük, mint az előremenekülés, és ennek keretében működésük optimalizálása és költségeik csökkentése. Szinte mindegy, hogy milyen módon.

A szerző a PricewaterhouseCoopers üzleti tanácsadás osztályának igazgatója