Egyetért-e egy biztosítási garanciaalap létrehozásával?

Zámbó Ákos A Közlekedési Biztosító Egyesület (Köbe) vezérigazgatója Kell az alap

"A tervezett szabályozás a nonprofit biztosító egyesületek kiszorításával csupán a versenyt korlátozná a felelősségbiztosítások piacán a külföldi tulajdonú részvénytársaságok javára. Az igazi probléma így megoldatlan maradna, hiszen adatokkal igazolható, hogy a részvénytársaságok legalább olyan gyakorisággal mennek csődbe, mint az egyesületek. Ezért a KÖBE a törvényalkotó által rendezni kívánt probléma valódi kezelésének érdekében a nem-élet biztosítók ügyfeleit védő garancia alap létrehozását támogatja. Ennek érdekében 100 millió forintot felajánl saját tőkéjéből, amennyiben a többi „nem-élet” biztosító is piaci részesedése arányában hozzájárul az alaphoz. A garancia alapot az érintett biztosítók működtetnék. Amennyiben az alap mégsem jön létre, úgy a törvényalkotó felé javasoljuk annak létrehozását."

Hoványi Sándor Az Allianz Hungária Biztosító vezérigazgató-helyettese Szabályozás

„A biztosítók fizetésképtelenné válása esetére létrehozandó pénzügyi alap felvetése annak az aktualitásnak köszönhető, amely a MÁV ÁBE csődje következményeként alakult ki a biztosítási piacon. Véleményem szerint a piac kiegyensúlyozott működését elsősorban a megfelelő szabályozás és az ellenőrzés hatékonysága képes leginkább megteremteni. A csődalap a maga korlátozott anyagi eszközeivel ugyanis önmagában nem tudja megfelelően garantálni, hogy a károsultak széles köre maradéktalanul hozzájusson az őt megillető szolgáltatások teljes köréhez. Az erre a célra fordítható pénzügyi eszközök ugyanis csak limitált összegű kifizetést biztosíthatnának. Jelenleg a jogszabályi feltételek nem adottak a csődalap létrehozásához.”

Zsoldos Miklós Az Union Biztosító elnök-vezérigazgatója Kockázatok

„Nem értek egyet a garanciaalap létrehozásának ötletével. Az alap nem elsősorban az ügyfelek, hanem egyértelműen az alacsony tőkéjű, saját vagy tulajdonosi forrásokat mozgósítani nem képes biztosítók érdekét szolgálná. Ezzel szélsőséges esetben akár irreális kockázatok vállalására, vagy a MÁV ÁBE példájához hasonló hanyag gazdálkodásra is lehetőséget teremtene. Ráadásul az alap költségét végső soron az ügyfelek fizetnék meg, hiszen az ehhez hasonló költségtételeket a biztosítók kénytelenek az egyes konstrukciók díjaiba beárazni. A magam részéről sokkal inkább a szabályok szerinti gazdálkodást és működést, valamint a hatékony állami ellenőrzést tartom célravezető és az ügyfelek számára is megnyugtató megoldásnak.”

Binder István A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének szóvivője Egyeztetés

„A hazai piacon tevékenykedő biztosítótársaságoknak és egyesületeknek szigorú szabályok alapján biztonsági tőkét kell képezniük a nem várt kockázatok fedezetére. A pénzügyi felügyelet ennek, illetve a biztosítók tőkekövetelményeinek a meglétét is folyamatosan ellenőrzi, így jóval egy esetleges biztosítói csőd előtt lehetősége van a beavatkozásra. Egy európai felmérés szerint az unió 15 tagországának van biztosítási garanciaalapja, igaz ezek eltérő struktúrájúak, feladatkörűek. A felügyelet álláspontja szerint Magyarországon egy ilyen rendszer kialakítását széles körű társadalmi vitának kell megelőznie, a biztosítotti érdekképviseletek, a biztosítók és a jogalkotók oldaláról mérlegelve a pró és kontra érveket.”

 Papp Lajos A Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetségének elnöke Ügyfélbiztonság

„A garanciaalap létrehozása önmagában jó gondolatnak tűnik, és bizonyosan csökkentheti egy biztosítói csőd esetén a károsultak veszteségeit. Más kérdés az, hogy egy ilyen alap elérhet-e olyan mértéket, hogy az valós gyógyírt nyújthasson az ügyfelek részére egy vis maior esetén. Ezenfelül felvetődik, hogy támogatják-e a gondolatot azok a biztosítók, amelyek már ma is igen komolyan veszik a kgfb-re vonatkozó szabályok betartását (pl. az előírt mértékű tartalékképzést, a megfelelő mértékű viszontbiztosítás meglétét stb.). Szövetségünk álláspontja az, hogy minden, az ügyfélbiztonság irányába történő lépés hasznos lehet. Így egy garanciaalap létrehozása is, de csak akkor, ha az az adott piaci viszonyok mellett is életszerű. Nem érdemes elhamarkodottan lemásolni más országok technikáit.”.