Nemcsak Közép- és Kelet-Európában, de a kontinens sokszor irigyelt északi részén is nagyobb vihart kavart a pénzügyi válság, mint az eurózónában. Nem csoda tehát, hogy Dániában és Svédországban egyaránt megnőtt az egységes valuta bevezetését támogatók aránya. Sőt Izlandon is, ahol néhány hónapja még az EU-csatlakozás is kizártnak tűnt.
Az eurózónához való közeledésben a legelőrébb az a Dánia jutott, ahol a jegybank az elmúlt hetekben többszöri devizapiaci intervencióra, illetve kétszeri kamatemelésre kényszerült a korona védelmében. Anders Fogh Rasmussen kormányfő szerint 2011-ben referendumot kellene tartani az egységes valuta bevezetéséről. A dánok 2000-ben egy népszavazáson már elvetették az euróátvételt, ám a mostani válság csekély többségre növelte az átállást támogatók arányát.
Svédországban is emelkedett a korona/euró cserét szorgalmazók aránya (a májusi 34 százalékról 47-re). Ott 2003-ban vetette el népszavazás az átállást, de az egyik leginkább euróbarát politikusnak tartott Carl Bildt külügyminiszter szerint hamarosan új vita kezdődik a bevezetésről.
A pénzügyi válság által legsúlyosabban érintett Izlandon 50-ről 70 százalékra ugrott az EU-csatlakozást szorgalmazók aránya, ám a miniszterelnök óvatos. Kérdés, meddig marad a székében, amikor jövőre vélhetően 10 százalékkal zsugorodik a GDP, az államadósság pedig a GDP 29 százalékáról 100 százalék fölé ugrik majd. UGy
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.