Furcsa mentőöv

Hirtelen hatalmasra nőtt az érdeklődés a felszámolás alatt álló Pápai Hús Zrt. iránt, amelyre pedig nyár óta – amikor az első értékesítési pályázat megjelent – nem akadt komoly vevő. Húsipari berkekben nem is tartják igazán életképesnek a céget, amely az egykori Carnex-birodalom két évvel ezelőtti összeomlása után jutott a felszámolás sorsára.

A kereslet most mégis azért „ugorhatott meg”, mert a kormány állami garanciális MFB-s hiteleket „lobogtatott meg” a vevők előtt. Így nem a saját pénzét kockáztatná az, aki a kedvezményes forrásokkal a feldolgozót megszerezné. A hírek szerint azonban a kabinet a konstrukciót kifejezetten a helyiekből álló, „példa nélküli összefogásra” szabná, ezért többen máris diszkriminációt és uniós jogsértést emlegetnek a tervezett kivételezés miatt.

A kormányzati szerepvállalás első látásra szintén meglepetésszerűnek tűnhet, mivel a nyár óta mostanáig egyszer sem merült fel, hogy bármiféle állami beavatkozásra mód nyílhat. Azóta azonban kirobbant a világméretű pénzügyi-gazdasági válság, és ez Pápán is az események legfőbb mozgatórugójává vált. A város ugyanis – az egyéb várható elbocsátásokkal együtt – nem bírná ki az ezerkétszáz fős húsipari leépítést, amely vevő híján a feldolgozóra várna. Ezért a kormány – kivált, ha történetesen a miniszterelnök és az FVM-es államtitkár is pápai születésű – nem nézheti tétlenül az eseményeket.

A konkurens hazai húsipari cégek láthatóan arra törekszenek, hogy valahogy kihasználják az új helyzetet. Valószínű, hogy a pápai hitelgaranciát a „késői hajrá miatt” már egyikük sem szerezheti meg, ezért kiegyeznének azzal is, ha a kabinet – a további foglalkoztás érdekében – a teljes iparág számára (is) garanciaprogramot hirdetne. Még nem tudni, a kormány meddig hajlandó elmenni, de elképzelhető, hogy a pénzügyi krízis a hazai húsiparban paradox módon megmenti a már „halálra ítélt” munkahelyeket.